A belügyi és a szociális miniszter által kidolgozott intézkedést napokban mutatták be a parlamentben, a római kormány pénteki ülése már szavaz is róla. A voks eredménye nem kétséges: az igazságügyi tárcától kezdve a római főpolgármesterig a hatóságok és az újságok nem éppen pártatlan címoldalaitól is befolyásolt közvélemény hónapok óta radikális fellépést sürgetett. Walter Veltroni, Róma főpolgármestere megelégedéssel nyugtázta, hogy a jövőben külön engedély nélkül léphet fel a román bevándorlók ellen. Veltroni az elmúlt hónapokban Bukarest, majd az EU beavatkozását kérte, hiába - szerinte ezeket pótolja most az olasz belügyi rendelet.

Bővül a polgármesterek és prefektusok hatásköre is: ezentúl, ha városuk biztonsága vagy közrendje forog kockán, elrendelhetik az elkövetők eltávolítását az országból. És ez alól az uniós állampolgárok sem lesznek kivételek. Az olaszok nem titkolják, hogy az intézkedésnek, amelyhez hasonlót sem a nyolcvanas évek albáninváziójával, sem a kilencvenes évek észak-afrikai bevándorlók tömegeivel szemben, sem az elmúlt évek terrorizmusellenes intézkedései közepette nem vezettek be, most majdnem kizárólag a románok a célpontjai. Beleértve a romániai bevándorlók csekély részét alkotó romákat. Mit sem törődve azzal, hogy ez ellentmond az olasz alkotmánynak és az európai direktíváknak.

"A zéró toleranciát alkalmazó balközép kormány csak szavakban toleráns" - jegyezte meg az ellenzék, miközben a kormányerők "hódítóknak" nevezik az elmúlt három év alatt 95 százalékkal gyarapodott, a hivatalos adatok szerint 342 ezerre, a nem hivatalos szerint több mint egymilliósra nőtt román közösséget. A romák külön 150 ezres csoportot alkotnak.

"Ránk kenik a romló bűnözési helyzetet" - panaszolta a rasszizmus ellen tüntető itáliai román közösség, amely már pártba is tömörült. Az öt év utáni helyhatósági szavazati joguk sokat ér majd a következő polgármesteri választáson.

Romániai roma tábor Milánó mellett