Távfűtés - a szegények luxusa
A szerző okl. gépészmérnök, épületgépész szakértő
A legutóbbi drasztikus gázáremelés, illetve az alanyi jogon járó gázártámogatás megszüntetése miatt a távfűtési díjak is jelentős mértékben megemelkedtek. Olyannyira, hogy a többi közüzemi díj összesen nem tesz ki annyit, mint a hőenergia díja. Elemezzük a Távfűtő Művek számlái alapján, miért is kerül lényegesen többe egy távfűtéses lakás fűtés- és melegvíz-szolgáltatása, mint ha azt saját gázkazánnal állítanánk elő.
Vegyük példának egy 86 lakásos lakótelepi társasházat, amelynek hőtechnikai tulajdonságai a legjobbak közé tartoznak a Budapesten lévő panelházak közül. Az épület 2006-ban a Főtáv mérése szerint 4331 GJ (gigajoul) hőenergiát fogyasztott összesen 14 607 m3 fűtött légtérfogatra. Ennek költsége a 2007. április óta érvényes tarifa szerint az ehhez járuló alapdíjjal 24 448 558 Ft, lakásonként átlagosan évi 284 285 Ft. Ebből az alapdíj, amit a lakó nem tud befolyásolni, 141 715 Ft! Egy ebben a házban lévő lakás éves átlagos távfűtési költségéből 2800 m3 földgázt lehet megvásárolni a piacról, ami egy több száz négyzetméteres (több fürdőszobás) családi ház hőenergia-igényét fedezi!
A Főtáv alapdíjként többet számláz, mint az elfogyasztott hőenergiáért. Mindezt azzal az ürüggyel, hogy a gázáremelés miatti hőenergiaár-emelkedés egy részét - a fogyasztók érdekében - az alapdíjban érvényesíti! Állítom, hogy ez elsősorban a szolgáltatónak kedvez, hiszen így az időjárástól függetlenül is tetemes és állandó bevételhez jut. Tulajdonképpen részleges visszatérés ez a már egyszer megszüntetett átalánydíjhoz, ami igazságtalan, sőt pazarló volt.
Ha az alapdíj jogosultságát azzal magyarázzák, hogy a vállalat ebben számolja el általános költségeit, akkor nem értjük, hogy ha a villamos energiát, a víz-, csatorna- és a gázszolgáltatást biztosító közmű vállatoknak jó, hogy az elfogyasztott köbméterekben, vagy kilowattórákban fizettetik meg az általános költségeiket, miért nem jó ez a Főtávnak? Nyilvánvaló, hogy ezt csak azért teheti, mert a rossz jogszabályok, illetve a tulajdonos (a Fővárosi Önkormányzat) lehetővé teszi számára. Tudomásom szerint soha senki sem számoltatta el a Főtávot, hogy miből adódik ez a horribilis alapdíj, vagy általános működési költség, nevezzük akárminek. A Főtáv ezzel a számlázási móddal majdnem annyira érdektelenné teszi a fogyasztókat az energiamegtakarítási módok keresése és alkalmazása terén, mint az a rég megszüntetett átalánydíjas számlázásnál. Ez annál is inkább furcsa, mert a Főtáv az elmúlt években az érvényes jogszabályok alapján forintmilliárdokat költött (na, kinek a pénzéből?) a házanként önálló hőközpontok kialakítására, és az azok által felhasznált hőenergia pontos mérésére - a "mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt" elv alapján. A jelenleg alkalmazott számlázási mód ezt az elvet félresöpörve elveszi a fogyasztók a kedvét mindenfajta energiamegtakarítást célzó korszerűsítéstől, így az államilag támogatott ún. "panelprogram"-ban való részvételtől is. Ennek jelei már az idén megmutatkoztak, hiszen ugyancsak kevesen pályáztak.
De mi van, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy saját gázkazánnal fűthetünk? (A lakótelepi ház fűtési rendszerét most is a társasház üzemelteti, mert ezt szerződés írja elő). A lakossági gázár jelenleg 2,8716 Ft/MJ (megajoul), egy korszerű kazánnal egy GJ hőenergiát 3191 Ft költséggel lehet "házilag" előállítani. Ebből az következik, hogy saját kazánházzal az energiaszámla 13 820 221 Ft lenne, ehhez járulna még néhány százezer forint üzemeltetési költség. Ezzel együtt becslésem szerint az épület fűtésére a szóban forgó esetre maximum évi 14 500 000 Ft-ot kellene költeni! A különbség tehát kereken évi 10 millió forint, azaz átlagosan minden lakó évi 116 280 forintot takaríthatna meg, ha a társasház a fűtését saját üzemeltetésű kazánházzal oldhatná meg!
Igaz, a távfűtés a legkorszerűbb, a környezetet legkevésbé terhelő fűtési mód, mert egy központi helyen, a lakóépületektől távol bocsátja ki a füstgázokat. Ráadásul a nagy fűtőműveknek lehetőségük van arra - és egyre inkább élnek is vele - hogy a hőenergiát villamos erőművek ún. hulladék hőjéből nyerjék ki, ami a rendszer hatásfokát nagymértékben javítja. Ezenkívül felhasználhat más energiaforrásokat is. Elvileg tehát a távfűtés akár olcsóbb is lehetne a hagyományos, kazános fűtésnél.
Kérdezem tehát Budapest Főváros Önkormányzat vezetőségét, jogalkotókat, árhatóságot, energiahivatalt stb., stb., hogy mikor tesznek valamit annak a lehetetlen állapotnak felszámolására, hogy a közismerten nem a társadalom tehetősebb rétegéhez tartozó a lakótelepi lakásokban élő emberek fizessék a legmagasabb fűtési díjakat, különösen, hogy ezek a többi közüzemi díjjal karöltve egyre inkább meghaladják egy átlagos jövedelemmel rendelkező család teherbíró képességét. Cirka kétmillió emberről beszélünk.
