Újraszerződik az MVM és a Mátrai Erőmű
A hazai áram-nagykereskedelem túlnyomó részét lefedő állami MVM új áramvásárlási szerződésben állapodott meg a Paksi Atomerőművel és a Mátrai Erőművel - értesültünk Mártha Imrétől, az MVM vezérigazgató-helyettesétől. A két erőmű - előbbi az MVM kizárólagos, utóbbi a német RWE többségi tulajdona - számításaink szerint a központi elosztású áramforgalom kétharmadát adja. Az ügyet támogató magyar állam a szerződéseket kiküldte Brüszszelbe: azok akkor lépnek hatályba, ha az unió is rábólint a dokumentumokra.
Az unió különböző - egyébként igen ködös - megfogalmazásokkal 2005-ben tette szóvá, hogy az MVM a hazai erőművek zömét hoszszú távú szerződésekkel magához köti, ami akadályozza a versenytől várt alacsonyabb nagykereskedelmi árak kialakulását. Az unió azóta számos vizsgálatot indított az MVM környékén, például azért kérve a szerződések felbontását, mert azokkal az állam talán burkoltan támogatja az erőműveket. Ám ezekről néhány - egymásnak is ellentmondó - uniós nyilatkozattól eltekintve máig semmit nem tudni. Azonban már ez is elég volt ahhoz, hogy a magyar kormány elkötelezze magát a szerződések lehetőség szerinti újrakötése mellett. Igaz, pártállástól függően eltérő vérmérséklettel: az SZDSZ a teljes liberalizáció, az MSZP viszont inkább az MVM pártjára állt. A kormány végül a Miniszterelnöki Hivatal irányításával csatlakozott a tárgyalásokhoz, lényegében szabad kezet adva az MVM-nek. (Mártha Imre szerint az állami féllel semmiféle vitájuk nincs.) Az erőművekkel az MVM félig-meddig nyilvános tárgyalásokat indított, amelyeknek feszültségeit jellemzi, hogy különböző politikusok - Gilyán György, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Kóka János SZDSZ-elnök és gazdasági miniszter - a tárgyalások végét korábbra ígérték.
A Paksi Atomerőművel létrejött megegyezést borítékolni lehetett, hiszen a cég az MVM saját tulajdona. Ettől függetlenül ez nem lényegtelen, hisz messze az ország legnagyobb áramtermelőjéről van szó. A magánkézben lévő Mátrai Erőművel pedig azért különösen figyelemre méltó a megegyezés, mert Paks után a Mátrai adja a legtöbb áramot. Mártha Imre a tervezett megállapodások részleteiről annyit árult el, hogy az unió esetleges hozzájárulásától számítva mindkettő ötéves futamidejű, és - az eddig érvényben lévőtől eltérően - európai tőzsdei mintákat vesz alapul. A benne foglalt árak változását viszont nem kívánta közölni. Hozzáfűzte: bár az uniótól máig nem kaptak segítséget arra vonatkozóan, hogy egy szerződésből hogyan mutathatnák ki a burkolt állami támogatást, az érintett körbe a Paksi és a Mátrai feltehetőleg nem tartozna bele.
Az MVM és a Mátrai Erőmű valóban megegyezett 2015-ig hatályos hosszú távú szerződésük felbontásában, egyszersmind egy új, 2013-ig hatályos szerződés megkötésében - erősítette meg lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű elnöke. A friss szerződés részleteibe, így az új árakba ő sem kívánt betekintést engedni. Azt azonban érzékeltette: ha a korábbi felvetések nyomán esetleg nem kötnek új megállapodást, akkor az idő előtti szerződésbontás miatt százmilliárdos kártérítést kaptak volna a magyar államtól (a magyar állam képviselői erről bizonyára másképp vélekednek), és feltehetőleg drágábban adnák el a villanyukat is. Kérdésünkre, hogy akkor - a nyereségnövelés érdekében - miért nem ezt az utat választották, leszögezte: magasabb árak esetén folyamatosan szembekerülnének a magyar hatóságokkal, ami nem érdekük. Közölte: a Mátrai Erőmű így működik a megfelelő "nyereség-kockázat optimumon". Hozzáfűzte: a szénbányászat jellegzetességei és a hitelek miatt alapvető érdekük, hogy a szerződés legalább öt évre szóljon. Arra a kérdésünkre, miért nem próbálkozott másik nagykereskedővel hasonló - vagy jobb - feltételekkel szerződést kötni, leszögezte: a jelenlegi törvények mellett erre nem volt lehetőség.
A társaság két kisebbségi tulajdonosa a szintén német EnBW és maga az MVM. Információnk szerint a két fél azt is a dokumentumba foglalta, ha netán ez a szerződés is lejárat előtt hatályát vesztené, a Mátrai Erőmű teljesen szabadpiaci helyzetben is az MVM-et fogja választani nagykereskedőnek. Ezt azonban egyik fél sem erősítette meg.
Amelyik erőművel január elsejéig nem sikerül megállapodni, azzal a magyar állam feltehetőleg felmondja az MVM hosszú távú szerződését - vázolta Mártha Imre. Így sem a Mátrai, sem más erőmű nincs kényszerhelyzetben a tekintetben, hogy csak az MVM-mel köthetne új nagykereskedelmi megállapodást. Korábban szakértők úgy vélték: ha az állam egyoldalúan felmondja a szerződéseket, az erőművek valamiféle kártérítést kérhetnének. Ráadásul a magyar államtól, ugyanis Brüsszel máig nem utasította hazánkat erre jogilag is értelmezhető formában. A kártérítésnek két formája lehet: az egyik a "brüsszeli kompenzációs rendszer", a másik pedig a szerződés szerinti választott bíróság. Előbbi becslések szerint "néhány tízmilliárd", utóbbi viszont akár több százmilliárd forinttal is terhelhetné a magyar költségvetést. Mindazonáltal a kormány bármely ilyen kezdeményezést bíróságon megtámadhat.
Mártha Imre úgy fogalmazott, az MVM "a versenyképes erőművekkel szívesen köt új szerződést". Hogy épp melyik ne tartozna bele ebbe a körbe, nem kívánta megnevezni. Több forrásunk szerint azonban a Csepeli Erőművel immáron szintén közel állnak a megállapodáshoz, a Dunamentivel - Magyarország második legnagyobb beépített kapacitású áramtermelőjével - viszont máig "zéró" haladást értek el.
