Chávez sajátos rekordot állított fel a közelmúltban: az élő televíziós adás nyolc óráig tartott, amelynek témája a szocialista forradalom radikalizálása volt. A latin-amerikai szabadsághősről, Bolívarról elnevezett oktatási rendszer - amely 2010-től válik általánossá Venezuelában - a kapitalista értékek hangsúlyozása helyett emberközpontú, közösségi tudatra nevelő - hangsúlyozta az elnök. Az idei tanévtől már csaknem hatezer iskolában igazodnak az új tantervhez.

Az oktatási reform egyike "a forradalom öt motorjának", amelyekkel a elnök a meghirdetett XXI. századi szocializmus tömegbázisát formálni és megerősíteni kívánja. Ilyen másik pillérnek számít a Chávez által kezdeményezett alkotmányreform is. Még az első elnöki időszakában, a kőolaj nemzeti tulajdonát is kimondó, 1999-ben elfogadott alkotmánynak 350 cikkelyéből ezúttal 33-at kíván módosítani.

Az ellenzék szerint az alkotmányról nem bontakozhat ki érdemi vita a törvényhozásban, hiszen a képviselők mind Chávez-pártiak. A javasolt reformról a törvényhozás jóváhagyása után egyébként népszavazást is tartanak, tehát a lakosság dönt - érvel az elnök. Az ellenzék vádja szerint a hatalmat kilenc éve gyakorló Chávez örökös teljhatalomra tör, hiszen a reformmal az elnök korlátlanul újraválasztható lesz. (Ez Latin-Amerikában nem jellemző, Kubát kivéve, elfogadott viszont egy sor európai országban, így lehetett Kohl kancellár 14, Chirac elnök pedig 12 évig a hatalom csúcsán.) Az ellenzék nem alaptalanul tart attól, hogy amíg az olajdollárokból Chávez évente 7-8 milliárdot, vagy még többet fordíthat szociális programokra, nem kell félnie a választásoktól. Az 1998-as első elnökválasztási győzelmétől eleddig tizenegy megmérettetésben (választás, népszavazás) mindig diadalmaskodott a szegények voksaival.

Másik kifogásolt elem, hogy a reform csökkentené a nemzeti bank autonómiáját. Chávez ezt azzal indokolja, hogy a politikai vezetésnek szabadabb kezet kell kapnia fejlesztési programok finanszírozására. Így például terveznek szociális stabilitási alapot, amely garantálná (a magánbiztosítással nem rendelkező) dolgozók nyugdíját, az anyasági segélyt stb. Az alkotmány kimondaná a munkaidő korlátozását napi hat, heti 36 órára, segítendő a munkanélküliség csökkentését. Chávez állítja, hogy továbbra is tiszteletben tartja a magánszektort, ám az állami pénzekből többet fordítana a helyi kollektív, illetve szövetkezeti tulajdonformáknak. Már 180 ezer szövetkezet működik, egy részük a parlagon hagyott, összesen már hárommillió hektárnyi kisajátított nagybirtokon.

Chávez elnök