Stockholm sűrűn beépített részének északi határát évtizedek óta rendezetlen vasúti teherpályaudvar és raktárak sora választotta el a vele tulajdonképpen egybeépült másik településtől, Solnától. Ennek a fővárossal határos részét nem más foglalta el, mint a nemcsak az élettudományi Nobel-díjak odaítélése miatt világhírű orvostudományi egyetem és kutatóintézet, a Karolinska, valamint a szintén e néven működő hatalmas kórház. Az ugyancsak nem messze fekvő Stockholmi Egyetem és a Királyi Műszaki Egyetem így a Karolinskával együtt már 50 ezer diák és hatezer kutató hatalmas szellemi koncentrációját jelenti, amit most a főváros vezetői egy óriási, két évtizedre szóló projekt, a stockholmi tudományos város tervének megvalósításával szeretnének jobban kihasználni.

Az egymillió négyzetméternyi terület ma még mindig zömmel hajdani képét mutatja, de 2008 januárjában megkezdik az első nagyberuházás, az egymilliárd euróba kerülő hatalmas új kórház építését, amely részben átveszi a régi, szétszórtan álló pavilonok szerepét, és négy év múlva már fogadhatja is első betegeit.

A három-négymilliárd eurósra becsült teljes tudományos város területét csak 60 százalékig kívánják beépíteni, a környezet szellős, fás jellegét a tervezők ígéretük szerint a 6-15 emeletesre képzelt házak között is megőrzik. Ettől függetlenül 3500 lakás is épül a területen, közülük 500-at az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kutatóknak szánnak. De 300 ezer négyzetméteren emelnek itt szállodát, üzletet, éttermet és közösségi épületet.

A nagy terv sok kis részprojektre oszlik - magyarázza Carl Johan Sundberg, a Karolinska biovállalkozási irodáját vezető professzora. Ilyen például a stockholmi Agykutató Intézet, amely három egyetem kilenc kutatócsoportját fogja majd össze, hogy új utakat találjon az olyan betegségek elleni harchoz, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Az indulást a Stratégiai Kutatások Svéd Alapítványának tavaly folyósított, 43 millió svéd koronás (1,1 milliárd forintos) adománya tette lehetővé, de a Karolinska emellett ennek kétszeresét kitevő szerződést kötött öt évre az Astra Zeneca gyógyszergyárral is az agykutatások támogatására és a legmodernebb PET képalkotási módszerek továbbfejlesztésére.

Egy másik terület az előbbivel összeköttetésben lévő Albano, ahol korábban kis ipartelepek voltak. Jelenleg a Stockholmi Egyetem és a Királyi Műszaki Egyetem közt elterülő körzetben van a stockholmi fizikai, csillagászati és biotechnológiai központ, és az AlbaNova egyetemi központ. Mintegy negyven kutatócsoport dolgozik a területen, amelynek szellemi erejét még a nemrég alapított környezeti kutatások központja is gazdagítja. Ez a tudományos park a jövőben a matematikai és számítástechnikai kutatásokat is szeretné idevonzani.

Igy a stockholmi tudományos város Európa egyik legdinamikusabban fejlődő innovációra épülő projektje lehet, erős ipari-üzleti kooperációval. Igaz, Svédországban a kutatásfejlesztésre amúgy is a GDP 3,75 százalékát fordítják, és nemcsak alig egyet, mint nálunk.