- Indít vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a Zuschlag-ügyben (akárcsak korábban a Kulcsár-ügyben, és máskor is) zárt ügyészi körben tett tanúvallomások szivárogtak ki és jelentek meg a sajtóban?

- Nincs okom vizsgálatot indítani, mert nincsen szó kiszivárogtatásról. A büntetőeljárási törvény értelmében a tanúnak joga van a jegyzőkönyve másolatát elkérni, és amennyiben nincs benne állam- vagy szolgálati titok, illetve a nyomozás érdekeit nem sérti, az ügyészségnek kötelessége azt kiadni. Így kaphatta meg a tanúvallomásáról szóló jegyzőkönyvet Ocsovai Tamás is. Hogy ez miként jutott el a sajtóhoz, az már nem a mi dolgunk.

- Gyurcsány Ferenc kért másolatot a tanúvallomásának jegyzőkönyvéről?

- Tudomásom szerint a kormányfő nem kért másolatot. Ocsovai úr igen.

- Várható, hogy további politikusokat hallgatnak meg a Zuschlag-ügyben? Szó volt korábban például Deutsch-Für Tamás, volt ifjúsági miniszter tanúkénti meghallgatásáról is.

- Nem tudom, mert a nyomozást nem én vezetem, nem is szólok bele. A nyomozási tervet nem láttam, csak akkor kapok tájékoztatást a részletekről, ha a kollégák ezt fontosnak tartják.

- A vádhatóság kiemelten kezeli a Zuschlag-ügyet?

- Olyan értelemben igen, hogy jelentős ügyről van szó, jelentős szereplőkkel. A kecskeméti városi ügyészség igyekszik minél előbb az ügy végére járni.

- Többen összeesküvés-elméletet fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy Zuschlag János őrizetbe vételére az őszödi beszéd kiszivárogtatásának egyéves évfordulója közelében került sor. Zuschlag ellen régóta nyomoznak, mégis csak most jutott eszébe a vádhatóságnak, hogy el is szökhet.

- Ilyen összefüggéseket álmomban sem látnék. A Zuschlag-ügy úgy kezdődött, hogy a kiskunhalasi városi ügyészség szokványos, törvényességi felügyeleti vizsgálatokat tartott többek között ennél az alapítványnál is. Az eljárás során belebotlott azokba a törvénytelenségekbe, amelyekre kötelességszerűen felhívta a büntetőszakág figyelmét. Két évvel ezelőtt rendelték el a nyomozást, kezdetben a rendőrség folytatta az eljárást. Majd, miután elég nehezen ment a dolog, az ügyészség saját jogkörébe vonta az ügyet, s a kecskeméti városi ügyészséget jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Azóta tart az eljárás. Amikor eljutottak oda, hogy a bűnszervezetben való elkövetés felróhatósága felmerült, s ennek már komolyabb büntetési tétele volt, ez önmagában indokolja a kényszerintézkedést. Emellett tudható, hogy bizonyos tanúk befolyásolása is felmerült, ami már önmagában is letartóztatási jogot ad. Semmiféle évfordulóról nem lehet szó.

- Segíti vagy gátolja a nyomozás sikerét, ha az ügyészség az adott ügyben "kommunikatívabb"? Gondolok itt arra, hogy az egyébként a sajtó irányában zárkózott vádhatóság megyei tisztségviselője igen sokszor és részletesen nyilatkozik.

- Van egy félreértés. Szabó Ferenc főügyészhelyettes nem vezetői minőségében, hanem megyei sajtószóvivőként nyilatkozik. Úgy gondolom, az ügy érdeméről nem beszélt, bizonyos eseményeket pedig csak utólag erősített meg. Ha az ügy érdemi részleteiről adna tájékoztatást, azt én sem tartanám helyesnek. Érdekes egyébként, hogy most éppen azt róják fel, hogy túl sokat nyilatkozunk, máskor az a baj, hogy nem áruljuk el: mikor fogják meghallgatni a miniszterelnök urat. A kormányfő meghallgatása teljesen szokványos volt, mindössze néhány sajtómunkásnak fájt, hogy nem lehetett jelen csőre töltött kamerával.

Kovács Tamás legfőbb ügyész