Az Egyesült Államok páratlan szerepet játszik a világ tudományos fejlődésében: a világon itt költenek a legtöbbet alapkutatásra, itt vannak a legjobban felszerelt laboratóriumok, ide áramlanak a legképzettebb, legambiciózusabb tudósok. A kivételes helyzet azonban azt is eredményezi, hogy ha Amerikában valamilyen akadály merül fel, az adott témában világszerte lelassul a haladás. Ez történik az őssejt-kutatás terén is, ahol a keresztény fundamentalisták több mint egy évtizede fékezik a tudósokat. A tudósok és a gyógyulásra vágyó betegek részéről nagy az igény a gyorsításra, ám a vallásos szervezeteknek egyelőre nagyobb hatásuk van a politikára.

Bill Clinton 1995-ben törvényt írt alá arról, hogy tilos szövetségi pénzekkel támogatni olyan kutatásokat, amelyek során emberi embriók keletkeznek, vagy azokat elpusztítják. Az évszám fontos, hiszen az előző évben jutott többségbe a törvényhozásban a Republikánus Párt, amelynek egyik legfontosabb hatalmi bázisát a vallásos szervezetek jelentették. George W. Bush elnöksége idején csak a néhány tucat, már korábban kinyert és folyamatosan tenyésztett sejttörzzsel lehet kísérletezni. A tudósok szerint ez kevés, ráadásul az eredeti sejttörzsek közül sok már használhatatlan.

A lovasbalesete miatt tolókocsiba kényszerült, korábban négy filmben is Supermant alakító Christopher Reeve kampánya nagy lendületet adott az őssejtkutatás híveinek. 2004-ben Kaliforniában népszavazás döntött a kutatás hárommilliárd dolláros támogatásáról. Tavaly nyáron azonban Bush elnök megvétózta a kérdésben változó erőviszonyokat tükröző törvényt, amely újra lehetővé tett volna a szövetségi támogatást. Valószínű, hogy a 2009 januárjában hivatalba lépő új amerikai elnök egyik első, és nagyon népszerű lépése az őssejtkutatások finanszírozásának engedélyezése lesz - írja washingtoni tudósítónk.

Az EU 2007-13-as kutatási kerete is felhasználható gyógyászati célú őssejtkutatásra - erősítették meg tavaly a tagállamok. Ugyanakkor ez (is) szimbolikus döntés volt: az 51 milliárd eurós programból csak aprópénz jut ilyen célokra - amúgy szinte kizárólag tagállami zsebből és szabályozással támogatják.

Európa megosztott: egy, a britek, a svédek, a belgák, a franciák és a finnek vezette országcsoport a minél intenzívebb kutatásokat szorgalmazza, két okból is - míg mások a féket nyomják. A "pregresszívak" azért hadakoznak, hogy az USA-val folytatott tudományos versenyben az itteni kutatók ne kerüljenek hátrányba, s végső soron ne települjenek át az Egyesült Államokba. Másrészt az olyan betegségekkel való "küzdelem" kulcsfegyverét látják az emberi őssejtben, mint az Alzheimer-, és a Parkinson-kór, a cukorbetegség vagy a gerincsérülések. Egy szembenálló országcsoport - elsősorban olyan államokkal, amelyekben nagy a római katolikus egyház befolyása - az élet védelmére hivatkozva azt mondja: nem szabad kutatási céloknak alárendelni az embriókat, amelyek méhen kívüli, in vitro megtermékenyítéssel fogantak, ám "létszámon felüliek" lévén nem ültették vissza őket az anyaméhbe. Ezt a véleményt osztják az írek, az olaszok, a portugálok, a máltaiak, a lengyelek, a szlovákok. Ezekben az államokban vonakodnak megteremteni az őssejtkutatás feltételeit, vagy egyenesen tiltják azt. Ugyancsak tilos az ilyesmi Németországban is. Az EU-n kívüli Svájcban népszavazás adott zöld utat a laboratóriumoknak - jelentette brüsszeli tudósítónk.