George W. Bush talán még sohasem volt ilyen magányos. Az elnök szerdán megvétózta a gyermekek állami egészségügyi biztosításának meghosszabbításáról és kiterjesztéséről szóló törvényt. Ezzel nem csupán a demokrata párti ellenzékkel került szembe, hanem az újjáválasztásukért küzdő republikánus honatyák jelentős részével is. A kongresszus két hetet adott magának, hogy megpróbálja összeszedni az elnöki tiltakozást felülíró kétharmados többséget, ám ennek esélye csekély. Az ügy túlmutat az aktuális politikai csatározásokon: a vita az Egyesült Államok egyik legfontosabb problémájáról, az egészségügyi ellátás egyre elviselhetetlenebb költségéről szól.

Amerikában alanyi jogon csak a 65 éven felülieknek és a legszegényebbeknek jár egészségügyi ellátás. Eddig mintegy 6,6 millió, a szegénységi küszöb közelében élő gyermekre terjedt ki a szövetségi kormány évi ötmilliárd dollárba kerülő programja. A liberális többségű törvényhozás ezt újabb öt évre meghosszabbítva és évi hétmilliárd dollárral megtoldva, 10 millió gyermekre szeretné kiterjeszteni. A lépés jó egyharmadával csökkentené a jelenleg egészségügyi biztosítás nélkül maradó kiskorúak kilencmilliós létszámát. A Fehér Ház szerint azonban sok, jelenleg magánbiztosítással rendelkező családot arra ösztönözne, hogy átírassák gyermekeiket a szövetségi programba, ami a konzervatív oldal szerint nem kívánatos állami, illetve, ahogy előszeretettel emlegetik, "szocialista" egészségügyi modell irányába tolná el az Egyesült Államokat. Az öt év alatt 35 milliárd dollár többletkiadás, érvel Bush, rontaná a költségvetés helyzetét.

Az új törvényt az állampolgárok csaknem háromnegyede támogatja. A közhangulatra jellemző, hogy a demokrata párti elnökjelöltek versenyében vezető Hillary Clinton egészségügyi reformtervet jelentett be, valamint minden újszülöttnek ötezerdolláros állami segélyt javasolt. A dráguló egészségügyi biztosítás havonta több száz dollárral terheli meg az átlagos amerikai család költségvetését - viszont egy baleset vagy váratlan betegség biztosítás híján katasztrófát jelent.

Az elnök bírálói nem mulasztják el megemlíteni, hogy amire Bush akarja, arra minden költségvetési racionalitást felrúgva, dől a pénz. A szenátus az elnöki vétó napján szavazta meg a Pentagon 2008-as, 459 milliárd dolláros büdzséjét, amelyben nincs benne az iraki és afganisztáni háborúra kért 190 milliárdos háborús keret.