Az alkotmányügyi bizottság támogatta a női kvóta bevezetését
Magyar Bálint és Sándor Klára szabaddemokrata képviselők javaslata szerint a választási eljárásról szóló kétharmados törvényt akként módosítanák, hogy a pártlistákon felváltva következzenek a különböző nemű jelöltek, illetve, ha egy megválasztott képviselő valamilyen okból kiesik, a helyére csak vele azonos neműt állíthasson a jelölő szervezet.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője a bizottsági ülésen jelezte, hogy a kormány várhatóan szerdán alakítja ki a javaslattal kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor nem támogatta a bizottság az alkotmány módosítására irányuló javaslatot, amely szerint a miniszterek és államtitkárok között mindkét nem aránya legalább egyharmad legyen.
Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke elmondta: a javaslat célját, a pozitív diszkriminációt elvileg támogatják, ám az alkalmazandó eszközök alaposabb kiérlelésére van szükség. Hozzáfűzte: az alkotmány és a választójogi törvény módosítása egyaránt kétharmados többséget igényel, és ilyen esetekben a korábbi gyakorlat szerint ötpárti egyeztetésre van szükség.
Avarkeszi Dezső, a bizottság szocialista elnöke elmondta: az MSZP elnöksége támogatja, hogy a kérdésről vita induljon. A javaslat céljával egyetértenek, de ötpárti egyeztetésre van szükség az eszközök továbbgondolása érdekében.
Magyar Bálint a bizottsági ülésen megköszönte, hogy az MSZP és a Fidesz elnöksége egyaránt támogatja a javaslatot. Elmondta: a női országgyűlési képviselők aránya a magyar parlamentben csupán 11 százalék, ezzel Európában az utolsóelőtti helyen van az ország.
A bizottság kormánypárti többsége nem támogatta Nyitrai Zsolt fideszes képviselő önálló indítványát a választások állami költségeinek csökkentéséről, továbbá az országos választásokat és országos népszavazásokat előkészítő eseti bizottság létrehozásáról. Támogatta ugyanakkor a bizottság kormánypárti többsége a jövő évi adótörvény-javaslat általános vitára bocsátását.
A szaktárca képviselője a bizottsági ülésen elmondta, hogy a javaslat célja az adózás szabályainak, az adminisztrációnak az egyszerűsítése, a kedvezmények, kivételek szűkítése, az ellenőrzés hatékonyságának javítása, a beruházások ösztönzése, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása és a szankciórendszer korszerűsítése.
(MTI)