– Ne ejtsetek le több szívószálat, mert a hangkeverők panaszkodnak – dorgálja meg Németh Juci, az Anima Sound System-ben feltűnt, azóta műsorvezetővé avanzsált vendégművésznő a harmadik emeleten ácsorgó diákjegyeseket. – Mi lesz, ha Andrisnak hirtelen elmegy a hangja? – kérdi, és tovább ugrál piros topánkájában, amit óvintézkedésből húzott arra az esetre, ha nem érezné jól magát. De nem csapkodta össze a sarkát háromszor a varázsigét mormolva. Szambázott, énekelt, és a következő koncerten – mondja Lovasi – fuvolázni is fog.

Jót tett egy friss hang a rutinos fiúknak. Húsz év alatt sokat változott a zenekar. Lovasi Andráson kívül Kispál András az egyetlen állandó tag a kezdetek óta. Dobosuk, Bóra Áron már a negyedik próbálkozás. – Ma játszik utoljára a zenekarral – búcsúzik Lovasi. – Illetve nem, december 28-án, a huszadik születésnapunkon még beugrik egy számra, A fehéreket forgatok meg (a földön kiterítve fekszenek) kezdetűt – élcelődik saját magán Lovasi.

A zenekarhoz csatlakozott még három hegedűs, akik Lajkó Flix után szabadon virtuóz hegedülésbe kezdenek egy-egy percre. A koncertet meghirdethették volna integrációs programként is. Kevés olyan hely van, ahol együtt szórakozik a – zongorista szavaival élve – nyakkendős közönség és a kockásnadrágos, tarisznyás gimnazista.