A magyar miniszterelnök a szombati Financial Timesnak azt mondta: nyilvánvaló, hogy a szabályozásnak összhangban kell lennie az Európai Unió szabványaival. "Remélem, teljesíteni fogjuk ezt a követelményt, és ha nem, meg kell változtatnunk (a tervezetet)" - idézte a londoni üzleti napilap a kormányfőt.

A Financial Times szerint Gyurcsány Ferenc arra a figyelmeztetésre reagált, amelyet az EU-bizottság intézett Budapest címére, jogi eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha a tervezett törvény nem felel meg az EU-szabályoknak.

A londoni gazdasági újság éppen előző nap idézett Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos Kóka János gazdasági miniszternek küldött leveléből. Ebben a brüsszeli tisztviselő úgy fogalmazott: ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mol iránt érdeklődő más tagországbeli "gazdasági tényezők" elé, akkor "arra kényszerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatását javasoljam a bizottságnak".

A szombati Financial Times szerint a törvénytervezetet az energiaiparban "széles körben olyan kísérletnek tartják", amely az osztrák OMV átvételi próbálkozásának megakadályozását szolgálja. A "Lex Mol" néven is emlegetett jogszabály nem kifejezetten a külföldi befektetőjelöltek ellen irányul, de a "stratégiai" fontosságú vállalatok védelmének jogával ruházza fel a hatóságokat - áll a lap ismertetésében.

Gyurcsány Ferenc az újságnak azt mondta: ő nem ellenzi a külföldi cégek által végrehajtott felvásárlásokat, de az állami ellenőrzésű cégekkel és szuverén befektetési alapokkal kapcsolatban aggályai vannak.

Jóllehet a miniszterelnök nem nevezte meg az OMV-t ebben az összefüggésben, a cég legnagyobb részvényese az osztrák állam - írta a Financial Times.

"A Molt azért privatizáltuk, mert úgy gondoljuk, hogy a Molnak magánkézben kell lennie" - idézte Gyurcsányt a brit napilap.

A cikk szerint a kormányfő védelmébe vette Magyarország jogát néhány szektor - köztük az energiaipar - stratégiaiként történő meghatározásához. "Magyarország egyike a térség legnyitottabb gazdaságainak. Nagyon piaci irányultságú politikát folytatunk, de ostobának vagy bolondnak nem szabad lennünk" - mondta a miniszterelnök a Financial Times idézete szerint.

Gyurcsány szerint jóllehet a Mol magáncég, ugyanakkor fontos magyar vállalat abban az értelemben, hogy a magyar vállalati kultúrát képviseli, és "nagyon érzékeny Magyarország érdekeire" - írta a londoni napilap.

A Financial Times szerint a kormányfő óvatosan próbál manőverezni az EU-szabályok és a Mol védelmét célzó "népi követelések" között. Magyarországon csaknem mindenki azt akarja, hogy a Mol magyar tulajdonban maradjon, és a magyarokat "különösen bosszantja" az ellenséges átvételi kísérlet "Bécs, az egykori birodalmi hatalom részéről" - áll a londoni napilap szombati cikkében.

A Neue Zürcher Zeitung cikke az OMV-Mol ügyről

Hosszú cikkben foglalkozik a Neue Zürcher Zeitung szombati számának gazdasági rovatában az OMV-Mol ügy legújabb fejleményeivel, címében kiemelve: "Falak a magyar +stratégiai+ cégek körül".

A tekintélyes svájci lap véleménye szerint a magyar-osztrák viszony mindig is nehéznek számított: ezért amikor egy osztrák cég megkörnyékez egy magyar vállalatot, a k. u. k. birodalom egykori két felében messze nem csak száraz gazdasági ügyként kezelik azt. "A nemzeti büszkeség és a szuverenitás a tét, s ez hatványozottan igaz az energiaágazathoz tartozó cégek esetén, amelyeknek mindkét ország kormánya különleges fontosságot tulajdonít" - írta a Neue Zürcher Zeitung, hozzáfűzve: nem csoda, hogy az OMV osztrák olaj- és gázipari cég versengése a Mol megszerzéséért hónapok óta heves érzelmeket vált ki.

Az újság úgy látja, hogy az OMV múlt héten nyilvánosságra hozott, számos feltételhez kötött vételi ajánlata vajmi kevéssé járult hozzá a kedélyek lecsillapításához. Nincs még egy téma, amely ilyen mértékben egyesíti a magyar politikusokat, mint az állítólagos osztrák fenyegetés - jegyzi meg az írás.

Részletesen ismertetve a parlament elé került Lex Mol-javaslat legfontosabb elemeit, a lap arra a következtetésre jut, hogy a törvény magas falakat emel a magyar "stratégiai" vállalatok köré, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy egy külföldi befektető ellenséges módon megszerezzen egy, a "közellátás biztonsága szempontjából" nagy jelentőséggel bíró vállalatot. "Aligha létezik olyan eshetőség, amelyet a magyar politikusok a törvénytervezet összeállításánál figyelmen kívül hagytak volna" - szögezi le.

Az OMV joggal tekinti magát a törvény céltáblájának - mutat rá a cikk. - Bécsben figyelmeztetnek arra, hogy a Lex Mol, a szavazati jog korlátozása és a Mol által felvásárolt saját részvényekkel való bűvészkedés nemigen egyeztethető össze az Európai Unió szabályaival. Ennek megfelelően intenzív lobbizás folyik ezekben a napokban Brüsszelben.

A svájci lap nagyon is elképzelhetően tartja, hogy az Európai Bizottság előbb vagy utóbb a nemzeti védőkorlátok leépítésére fogja felszólítani Budapestet. "Brüsszelben azonban tudvalevően lassan őrölnek a malomkerekek, és mire sor kerülhet az EU közbelépésére, az OMV talán már régen el is fordult a Mol-tól" - írta.

Kitérve a PFÁSZ által az OMV-re a piac félrevezetése miatt kivetett bírságra, a Neue Zürcher Zeitung megállapítja, hogy a vita már jó ideje nem csupán vállalati szinten zajlik; mindkét oldalon a politikusok is hathatósan beleártják magukat az ügybe. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter tevőlegesen támogatja a 31,5 százalékban állami tulajdonú OMV kampányát - mutat rá a lap, zárójelben felhívva azonban a figyelmet arra: az OMV-ben fennálló jelentős kormánytulajdon éppenséggel nem erősíti Bécs szavahihetőségét, amikor a magánkézben lévő Mol védelmét hányja Budapest szemére. Idézi Kóka János szavait, amelyek szerint ellenséges felvásárlási kísérleteket, törvénybe ütköző akciókat többször is tapasztaltak már a magyar tőkepiacon, az viszont rendkívül szokatlan, hogy mindez egy uniós ország kormányának politikai támogatásával történjen.

(MTI)