A huszonöt esztendős brazil középpályás karrierje ellentmondana annak a sztereotípiának, hogy Brazília szegény lurkóiból lesznek a legragyogóbb labdaművészek, mert a Sao Pauló-i virtuóz a felső középosztályhoz tartozó családban nőtt fel. A tételt azonban már nem kell cáfolni, hiszen - amint azt nemrégiben Carlos Alberto, az 1970-ben világbajnoki címet nyert brazil válogatott csapatkapitánya is megerősítette a neves brit szaklapnak, a World Soccernak adott interjújában - a szambafutball legújabb sztárjai már nem a tengerpartok kincsei, hanem a labdarúgó-iskolák "produktumai". Kaká szintén ezek közül való, még akkor is, ha az, amitől a világfutball meghatározó alakjává vált, nyilvánvalóan megtanulhatatlan. A technika és a játékintelligencia csak bizonyos határig fejleszthető; egy fokon túl vagy van, vagy nincs. Az extraklasszisokra ebből annyi vonatkozik: van, és kész...

Ha azt mondjuk, Kaká előmenetele csodálatos, körülbelül úgy fedezzük fel a spanyolviaszt, mintha azt állítanánk: forog a Föld. Ám ha hozzátesszük, hogy hősünk tinédzserként, egy uszodai baleset következtében súlyos gerincsérülést szenvedett, már nem csupán az egyszeregyet fújjuk. A kritikus periódus nyomán kiváltképp ámulatba ejtő, hogy Kaká felnőtt azokhoz, akiket tíz-tizenegy éves korában bálványozott: az FC Sao Paulo 1992-ben és 1993-ban (a Barcelonával, illetve a Milannal szemben) klub Világ Kupát nyerő zsonglőreihez. Sőt, annak a csapatnak a legnagyobb ideáljával, minden idők legtöbbszörös brazil válogatottjával, a nemzeti együttesben 142-szer szerepelt Cafuval közösen nyert vb-aranyérmet 2002-ben - igaz, Kaká csupán tizenkilenc perces világbajnok volt, mert enynyi időre vetette be Luiz Felipe Scolari szövetségi kapitány -, és a harminchét éves veteránnal máig együtt játszik a Milanban.

Na igen, a Milan... A 2003-ban Itáliába szerződő Kaká ebben a klubban emelkedett ki igazán (egy másik brazil idol, Rivaldo helyébe lépve), és az előző évadban - mind játékmesterként, mind gólkirályként - a legfőbb letéteményese volt a vörös-fekete együttes Bajnokok Ligája-diadalának. Közben 54-szeres brazil válogatott lett belőle, de még van adóssága, mert a múlt évi vb-n egyáltalán nem csillogott. Az idei Copa Americán pedig bebizonyosodott, hogy nélküle sem elveszett a brazil csapat: miután távol maradt a tornától, a posztján a Madridban meg Londonban egyaránt mellőzött Julio Baptista szerepelt, és - Donival, Juannal, Robinhóval együtt - főszerepet játszott a sárga mezesek elsőségében.

Kaká nagy játékos, de van, ahol még a világ legjobbja sem pótolhatatlan...

Magasban a BL-trófea, a csúcson Kaká