FÁK-csúcs - fél szemmel Kínán

Zárt határok mögött tartja Tádzsikisztán a Független Államok Közösségének (FÁK) pénteken kezdett soros ülését. A közép-ázsiai országba csak repülőgépen lehet eljutni, amíg a fővárosban Vlagyimir Putyin orosz elnök a tagországok vezetőivel tárgyal.

Bár a szervezet inkább csak papíron tömöríti - a Baltikum nélkül - a volt szovjet tagköztársaságokat, az erősítés szándékát jelezheti, hogy a FÁK-ülés után a szervezet hat tagjának helyt adó Kollektív Biztonsági Megállapodás (ODKB) és az orosz-kínai tandem által vezetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) közös megállapodást ír alá, amit az orosz sajtó máris "orosz-kínai NATO-nak" keresztelt el. A ODKB - Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Fehéroroszország, Oroszország, Kirgizisztán, Örményország - és a SESZ integrálása a tervek szerint szorosabb katonai együttműködést jelent Kínával, a határvédelem, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem területén.

Igaz, elemzők szerint a párhuzam erős túlzás: Kína ugyanis nem politikai-katonai szervezet létrehozásában érdekelt, hanem, hogy gazdasági pozícióit erősítse a térségben. Ráadásul e tekintetben Moszkva és Peking érdekei ütköznek. Oroszország különösen azt nehezményezné, ha az energiahordozókban gazdag Türkmenisztán és Kazahsztán kőolajat és földgázt juttatna közvetlenül Kínába. Moszkva számára az ideális az lenne, ha az építés alatt álló Kelet-Szibéria-Csendes-óceán kőolajvezeték révén kizárólagos beszállítójává válna a térségből az egyre nagyobb energiaigénnyel fellépő 1,3 milliárdos országnak. 2011-től pedig 80 milliárd köbméter gázt szállítana, ám az jóval kevesebb hasznot jelentene, mint európai szállításai, ha Türkmenisztán olcsóbb gázt kínál Oroszország megkerülésével.

Peking egyébként sem kíván Washington katonai ellensúlyává válni, igaz, augusztusban Oroszországban megtartotta eddigi legnagyobb külföldi hadgyakorlatát. A szuperhatalmi retorikára hajlamosabb Moszkvának azonban már az együttműködési szerződés aláírása is fontos, legalább a közép-ázsiai térségben lévő érdekeinek deklarálásához, még akkor is, ha hosszú távon egyre inkább osztoznia kell Kínával.

A "pekingi irány" egyúttal vigaszt jelenthet arra, hogy a FÁK 1991-es alapítása óta nem lett egységes szervezetté. Ennek bizonysága a GUAM - Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova - eredetileg Moszkvával szemben létrejött szövetsége. Ukrajna elnöke, Viktor Juscsenko nem is utazott a találkozóra, grúz kollégája, Mihail Szaakasvili rövidített programon vesz részt, igaz, négyszemközt is tárgyal Putyinnal.

A csúcstalálkozó résztvevői
A csúcstalálkozó résztvevői
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.