A szakértő a kukoricából és egyéb keményítőtartalmú növényből készített bioetanolt különösen rossz válasznak nevezte a globális felmelegedés kihívásaira.

Szerinte a jelenlegi technológiákkal készülő bioüzemanyagok szerepe nemcsak a kedvezőtlen energiamérleg-jellemzők és az élelmiszerek drágulására gyakorolt hatásuk miatt ellentmondásos. Ide kell sorolni azt is, hogy az energetikai növénytermesztés jelentős területigénye miatt fokozódik a termőföld-kereslet, az pedig óhatatlanul valahol a világban erdők kivágásával jár - mutatott rá Varró László. Példaként említette Hollandiát, amely a bioüzemanyag-szükségletét ázsiai erdők helyén telepített ültetvények pálmaolaj-alapanyagából fedezi, ezzel "kiszervezve" környezetterhelését.

A vezető közgazdász az emisszió-kereskedelmet jó eszköznek tartja a kibocsátások csökkentésére, de a kvótaosztás gyakorlatát "ostoba" környezetpolitikának nevezte. Varró László azt nem tartja szerencsésnek, hogy az állam ingyen ruház vagyoni jogot a rendszerbe tartozó cégekre.

A vezető közgazdász megjegyezte, hogy a Mol ettől eltérő cégpolitikát folytat, és már most beárazta a szén-dioxidot, pedig az jelenleg alig pár eurócentbe kerül a klímatőzsdéken. A cég 2012-ig tonnánként 25 eurós árfolyammal számol, 2012 után pedig mintegy 40 euróval.

Varró László szkeptikusan értékelte a világhírű Stern jelentés megállapításait, amely a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges lépések gazdasági vonatkozásait taglalja. A brit tanulmány azonnali lépések esetén világszinten a GDP évi egy százalékának megfelelő ráfordítást elégségesnek tart a klímaváltozás hatásainak kordában tartására.

A vezető közgazdász szerint a dokumentum fő megállapításai akkor lennének helytállóak, ha létezne egy globális klímapolitika, s azt a Föld országai következetesen követnék. Ezzel szemben a világon jelenleg mintegy 100 különböző, egymással sokszor össze nem függő klímapolitika létezik, miközben a kibocsátások 80 százalékáért felelős országokban egy sem.

Varró László a klímavédelem és az energetika területén fő kihívásnak azt tekinti, hogy miképp tehető a napenergia közvetlen, illetve közvetett hasznosítása hatékonyabbá. Számítása szerint az olaj, a gáz és a szén tavaly elégetett mennyisége 500 évnyi fotoszintézis, azaz közvetve napenergia eredményeként jött létre a maga idején.

A jelenlegi technológiák egyelőre nem képesek egy évnyi napenergiából fedezni az éves energiaszükségletet, így nem napenergián alapuló energiaforrásokra is kell támaszkodni - mutatott rá a vezető közgazdász. Példaként az atomenergiát említette, amelyre szerinte a jövőben is szükség lesz.

(MTI)