Az osztályvezető utalt arra, hogy az EU kormányfőinek márciusi döntése szerint 2020-ig uniós szinten legalább 20  százalékkal kell csökkennie a szén-dioxid-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest. A döntés része az is, hogy amennyiben a világ más  régiói is hajlandóak radikális kibocsátás-csökkentésre, akkor az EU kész 30 százalékos mérséklésre.

Feiler József közölte: a KVM úgy kalkulál, hogy a mínusz 20 százalékos cél esetén 16-25 százalékos csökkentési sávba, a mínusz 30 százalék esetében pedig 27-34 százalékos intervallumba eshet a Magyarország számára megszabott csökkentési kötelezettség.

Az osztályvezető megjegyezte, hogy jelenleg Magyarország  20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint 1990-ben, ez a szint klímapolitikai lépések nélkül 2020-ig némileg valószínűleg emelkedne a fogyasztás növekedésével. A várhatóan decemberben a  kormány elé kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia azonban  tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek a jövőben a  kibocsátáscsökkentést szolgálják.

Feiler József a majdani klímavédelmi intézkedésekre közvetlenül elkölthető állami forrásokról elmondta: az EU emissziókereskedelmi  rendszerében aukción értékesített magyarországi szén-dioxidból 20 eurós tonnánkénti árfolyammal számolva évente 3 milliárd forint áll  majd rendelkezésre. Ezt egészíti ki az évi legfeljebb 10 milliárd forintos bevétel, amely a kiotói egyezmény alapján megtakarított üvegházhatású gázvagyon egy részének értékesítéséből származhat.

Az osztályvezető felhívta a figyelmet, hogy jelentős megtakarítások érhetők el a lakossági szektorban különösebb beruházások nélkül. Egy minisztériumi kutatás szerint az évi teljes 317 petajoule lakossági energiafogyasztásból a meglévő épületek  hőtechnikájának a javításával évi 56 petajoule, az új épületek  energetikai szabványainak eredményeként pedig 28 petajoule energia spórolható meg.

A lakossági évi 11 terawattórás áramfogyasztás takarékos villanyfogyasztással 2,8 terawattórával, takarékos  melegvíz-használattal pedig 6,5 terawattórával lenne csökkenthető.

Feiler József érdekességként említette azt is, hogy ha az  energiaszektorban minden erőmű megfelelne az új erőművek létesítésénél érvényes, úgynevezett legjobb technológia jogszabályi követelményeinek, akkor azzal 17 százalékkal javulna a mostani  hatásfokuk, ezzel is további jelentős energiát, illetve szén-dioxid-kibocsátást takarítva meg.

Az osztályvezető kitért arra, hogy Magyarországnak 2020 után egyre szigorúbb szén-dioxid-csökkentési kényszerekkel kell  számolnia. Az EU szerint az éghajlatváltozás kordában tartására a világ fejlett országaiban 2050-ig 60-80 százalékos szén-dioxid-csökkentésre lenne szükség. A tudósok ennél még  jelentősebb "emissziólefaragást", 80-95 százalékos csökkentési  kényszert jeleznek előre.

Feiler József szerint ilyen jelentős mértékű csökkentést nem lehet anélkül elérni, hogy az üvegház-hatás szempontjából semlegesnek tekintett atomenergia, illetve a szénerőműveknél alkalmazható, szén-dioxid-kibocsátás megfogását és tárolását  lehetővé tevő technológia ne lenne kihasználva. Utalt azokra a  szakértői véleményekre, amelyek szerint hosszú távon az éghajlatvédelmi követelmények teljesítéséhez az egyik megoldást mindenféleképpen választani kell.

(MTI)