Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) gazdasági és fejlesztési ügyekkel foglalkozó szakállamtitkára a hírhez hozzáfűzte, a kormány nem foglalkozott egyelőre a járulék fizetésére kötelezettek körének átalakításával, amit a tárca ugyancsak szorgalmaz. Azért teszi, mert félő, évről évre csökkenni fog a járulékbevétel, ahogy alábbhagy egyes járulékköteles termékek (például a hanglemezek) forgalma. Előrehaladott tárgyalások folynak egyes termékek, szolgáltatások mentesítéséről, illetve mások bevonásáról. Információink szerint fölmerült az autó, a ruha, a mobiltelefonos képközvetítés és más (mintegy 30-50-féle) olyan termék értékesítése után a kulturális járulék kivetése, amelyben jelentős arányt képvisel a művészeti-kulturális érték (például a formatervezés).

Harsányi László, az NKA elnöke hozzáteszi: fontos lenne megszüntetni a kultúra önadóztatását is, például a könyv utáni kulturálisjárulék-fizetést. Závecz Ferenc reményei szerint az érintett iparági és tárcaképviselőkkel folytatott egyeztetések alapján legkésőbb tavasszal nyújthatják be erről az NKA-törvényt módosító javaslatot.

A szakállamtitkárt arról a korábbi miniszteri ígéretről is kérdeztük, hogy az OKM még az idén 50 millióra egészíti ki a könyvszakmai hitelkeretet, és visszaállítja az eltörölt felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámogatást - megközelítőleg a tavalyi 100 milliós összegben -, ami mentőöv lenne a vergődő tudományoskönyv-kiadásnak. Hiller István ezt még júliusban ígérte meg egy lapunknak adott interjúban, föltéve, hogy feloldják a tárca 12 milliárdos államháztartási egyensúlyi tartalékának egy részét. A szakállamtitkár tájékoztatása szerint a Pénzügyminisztérium csak októberben dönt a tartalék sorsáról, várhatóan kedvezően.

Más kérdés, hogy az újra megnyíló támogatás nem a veszett fejsze nyele lesz-e már az idén, hiszen pályázatokat kell kiírni, és újra föl kell állítani a föloszlott kuratóriumot - a pénz csak jövőre lesz elkölthető.