- Jogszerű keretek között is lehet tisztességtelenül bánni a forrásokkal, hiszen ha "szabályszerűen" zajlik a tranzakció, többnyire nem derül ki - vázolta a "képletet" Szegvári Péter alkotmányjogász, az európai források elérhetőségének szakembere.

Az úgynevezett előcsatlakozási alapok, majd a 2004-2006-os uniós támogatások felhasználására külön monitoringrendszer létezett, a hazai fejlesztési forrásoknál - bizonyos pályázati formáknál legalábbis - nem volt hasonló. Ma már azonban a hazai források túlnyomó többségében EU-pénz is van, ezért zártabbá vált a rendszer is. Tehát ma már a hazai fejlesztési pénzek ellenőrzésére is az uniós szigor a jellemző.

Az EU szempontjából a tagállamok felelőssége a fejlesztési pénzek ellenőrzése, amit egymástól független rendszereknek kell szolgálniuk. Emellett az unió is végez ellenőrzéseket: elsősorban épp az ellenőrző intézményeket vizsgálja, és ha ezek nem garantálják a források átláthatóságát, akár vissza is kérheti a támogatást. Az Európai Bizottság ellenőrzési program alapján, illetve bejelentésre is vizsgálódik, intézményeket, monitoringbizottságokat, kifizető hatóságokat, illetve pályázati rendszereket és konkrét pályázatokat egyaránt ellenőriz. Szankcionálási joga is van: Magyarország a kiszabott büntetések terén az uniós középmezőnybe tartozik. A 2004-2006-os költségvetési időszak ellenőrzése most esedékes - tette hozzá Szegvári Péter, aki úgy vélte: a jogi, intézményi környezet EU-konform - az más kérdés, hogy a jog mit tud kezdeni egy olyan helyzettel, amelyben esetleg "mindenki összekacsint".