A liberális jelző nem szalonképes
Meghiúsult gróf Batthyány Lajos, az 1848-as forradalom kitörése után kinevezett első miniszterelnök domborművének október 6-ára, az aradi vértanúk napjára tervezett fölállítása Debrecenben. Az ok: a helyi önkormányzat nem egyezett bele, hogy az alkotás alatti emléktáblán szerepeljen a "liberális" szó. A domborművet a kezdeményezők más időpontban kívánják fölállítani, de már nem önkormányzati, hanem magántulajdonú épületen.
A dombormű felállítását - a Batthyány-emlékév tiszteletére - Gadus István, az SZDSZ megyei elnöke, debreceni képviselő és az ugyancsak SZDSZ-es Giczey Péter civil szervező kezdeményezte. Csaknem 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az alkotásra, amelyet Kövér József helyi szobrász készített el. A dombormű alatti márványtáblára azt a szöveget tervezték: "Készült Debrecen liberális polgárainak adakozásából." Ehhez kellett az önkormányzat közgyűlésének jóváhagyása is, mivel a művet közterületen - a Batthyány utca elején álló sarokházra - szerették volna fölállítani. Az erről szóló előterjesztés azonban már nem került a képviselők elé. A javasolt szöveggel ugyanis az önkormányzatnál nem értettek egyet, s arra kérték a kezdeményezőket, hogy a liberális szót vegyék ki a mondatból. Erről Gadus István tárgyalt Kósa Lajossal, Debrecen fideszes polgármesterével. A megbeszélés után kiderült: ha a liberális szót benne hagyják a mondatban, az előterjesztést nem hagyják jóvá.
Gadust megdöbbentette és fölháborította az eset, amely szerinte a Kádár-rendszer "lábszagú diktatúráját" idézi, amikor a hatalom szabta meg a polgároknak, hogy mire és hogyan emlékezhetnek. Hozzátette: a helyi hatalom által kifogásolt szöveg megfelel a tényeknek, a kezdeményezés valóban a liberálisok érdeme. Elmondta azt is: a dombormű felállítását szándékosan nem az SZDSZ javasolta, azt magánszemélyként kezdeményezték, hogy elejét vegyék a politikai huzavonának. De nem sejtették, hogy a hatalom ilyen pitiáner módon tereli politikai síkra az ügyet. Hozzátette: a Batthyány-emlékév december 31-ig tart, addig föl kell állítani a domborművet egy másik helyen, de ehhez újabb engedélyekre lesz szükség.
Az ügyről Kósa Lajos tudósítónknak azt mondta: sem Magyarországon, sem Debrecenben nem szokás, hogy egy emléktáblán megjelölik az állíttatók politikai hovatartozását. Hozzátette: azért nem ért egyet a tervezett szöveggel, mert aggályosnak tartja, hogy egy történelmi személyiséget egyesek nyíltan ki akarnak sajátítani, márpedig - fogalmazott - a liberális jelző ma az SZDSZ-t jelöli, a mártír miniszterelnök pedig nem a szó mai értelmében volt liberális. Mint mondta, ha jóváhagyták volna a szöveget, a jobboldali érzelműek jogosan tehetnék szóvá, hogy a politikai hovatartozást jelölő liberális szó a bevett szokás ellenére miért szerepel egy köztéri emléktáblán. Arra a közbevetésünkre, miszerint ha a konzervatívok esetleges aggodalma számít, akkor miért nem számított a liberálisok elutasító véleménye Wass Albert író Debrecenbe tervezett szobrának fölállításával kapcsolatban, Kósa azt válaszolta: a hasonlat sántít, mivel az író szobra alatt nem szerepel, hogy ki állította.
Arra a kérdésünkre, hogy a hatalom egyáltalán miért szól bele, hogy milyen jelzők szerepelnek egy emléktáblán, a polgármester azt mondta: felelős városvezetőként nem engedheti meg, hogy mindenki a kénye-kedve szerint aktuálpolitikai tartalmú emléktáblákat helyezzen ki közterületen, mert úgy tele lennének a házfalak a pártokra utaló emléktáblákkal.
