Megint leülnek és megint egyeztetnek
A szeptember 22-én lejátszott Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó-mérkőzést követő rendőri intézkedést az országos rendőrfőkapitány szakszerűtlennek minősítette. Bencze József fegyelmi vizsgálatra utasította a megyei főkapitányt. A tábornok ugyanakkor "szakmai egyeztetést is szükségesnek tart a stadionok biztonságának megszilárdítása érdekében" a sportot felügyelő önkormányzati tárca, az MLSZ és a rendőrség között.
Kisteleki István MLSZ-elnök kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejezte tárgyalási készségét, mondván: "a szövetségnek a felelősségi körébe tartozó mérkőzéseken (a magyar-olaszon vagy a magyar-bosnyákon) sikerült olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel elejét lehetett venni a nemkívánatos jelenségeknek".
Bár a helyzet javításához eszköztelennek érzi magát, támogatja Bencze kezdeményezését az önkormányzati minisztérium is. Ujhelyi István államtitkár lapunknak azt mondta: a tárcát nem politikusok, hanem a témát behatóan ismerő szakemberek képviselik majd.
Miután mindenki igent mondott, meglesz a "szakmai egyeztetés". Megtörténhet ugyanakkor, hogy utóbb éppúgy nem történik semmi, mint ahogy nem történt a Páva-bizottságként elhíresült Futballhuliganizmus Elleni Szakértői Bizottság vizsgálódása és javaslatcsomagjának közzététele nyomán.
Miután a 2003. május 30-i bajnoki fordulón a Fradi Üllői úti pályáján és a siófoki stadionban is eluralkodott a vandalizmus, Páva Zoltán képviselő vezetésével nyolcfős szakértői bizottság alakult, felmérendő, milyen intézkedéseket lehet és kell tenni a hazai pályákon eluralkodó erőszak és rasszizmus visszaszorításáért. Kimondva-kimondatlanul a Páva-bizottság az angol példát akarta követni - ma már tudjuk, sikertelenül.
A szigetországban a '80-as években az angolok azzal kezdték a rendteremtést a pályáikon, hogy felkértek egy Taylor nevű törvényszéki bírót egy tárgyilagos diagnózis és jövőbe mutató terápia elkészítésére. Az általa írt jelentésben foglaltakat megvalósították. Néhány év alatt rend lett az angol pályákon.
Megalakulásakor a Páva-bizottság még Taylor bíró munkájának adaptációjára készült. Munkája végén 25 pontos javaslatcsomagot állított össze a kormánynak, a sportszövetségnek és a kluboknak a halaszthatatlan és a hosszú távon megvalósítandó teendőkből.
Kolláth György alkotmányjogász, aki a Páva-bizottság jelentését szövegezte, ma azt mondja: egyetlen pont kivételével (ez: szabálysértésnek minősül, ha valaki a nézőtérről a pályára beront) egyetlen javaslatukat sem vették figyelembe.
- A politika és a klubok egyaránt menekülni próbálnak a probléma elől, és még csak kísérletet sem tettek, tesznek a megoldására - mondta Bencze kezdeményezése kapcsán a jogász. - Olykor kiragadnak egy-egy elemet a javaslatok közül, hol a beléptető rendszer hiányával magyarázzák, miért robbanthatnak a szurkolók petárdákat és füstbombákat a stadionokban, máskor a szigorú ítéleteket hiányolják, vagy épp a rendőrség túlzott jelenlétével, esetleg annak hiányával magyaráznak mindent.
Pedig futballhuliganizmus ellen csak komplex intézkedésekkel lehet hatékonyan fellépni. A jegyeladástól a vendégszurkolók hazautaztatásáig kell biztosítani a rendet, olyan körülményeket teremtve, hogy aki durván megsérti a szabályokat, jó ideig ne léphessen be az ország egyetlen stadionjába se.
Taylor nyomán Angliában már kettőtől akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak a bíróságok a futballhuligánokra. A notórius rendbontóknak rendszeresen jelentkezniük kell a rendőrkapitányságon - mindig csapatuk hazai mérkőzéseinek időpontjában.
Magyarországon a rendszeres rendőrség kontra "kemény mag" összecsapások ellenére általában elenyésző számban sikerül azonosítani a rendbontókat, bíróság elé pedig alig-alig állítanak valakit. Az ítéletek többnyire enyhék - legalábbis az angliaiakhoz képest -, arra pedig csak elvétve van példa, hogy mellékbüntetésként kitiltsanak valakit egy stadionból. A klubok nem egy esetben "fizetést adtak" a kemény mag vezéralakjainak, megelőzendő a "nagyobb balhékat".
A klubok szerény bevételükkel magyarázzák, miért nem költenek többet a biztonságra. Ha elfogyott a költségvetésükben az e célra elkülönített keret, még az "ősellenségek" közti összecsapásokat sem minősítik fokozott kockázatú mérkőzésnek, csak hogy ne kelljen külön fizetniük a rendőri biztosításért. A biztonsági szakértők és a rendőrök a futballistáknak kifizetett sztárgázsikkal cáfolják, hogy Magyarországon nincs annyi pénz a futballban, amennyi egy, a Tayloréhoz hasonló intézkedéssorozat végrehajtásához kellene. Néhány esetben kiderült, hogy a klubok rendezői csempészték be a petárdákat a stadionba jóval a mérkőzés előtt, így - bár a beléptetésnél a biztonságiak mindent rendben találtak - a meccs mégis botrányos véget ért.
2003-ban egyébként két képviselő is törvényjavaslatot nyújtott be a huliganizmus szigorúbb büntetése érdekében. Előterjesztésük még csak napirendre sem kerülhetett.
Miközben abban mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell, a máshol bevált intézkedések nálunk adatvédelmi okokból, pénztelenség vagy a stadionok rossz állapota, de leginkább az akarat hiánya miatt nem alkalmazhatóak.
Bencze József lapunknak azt mondta: ő nem az egykori Páva-jelentést szeretné leporolni. Azért kezdeményezett egyeztetést a szakértők között, mert meggyőződése, hogy ami a pályákon és azok környékén történik, nem csak rendőri ügy. Sőt, a legkevésbé rendőri eszközökkel kezelhető. Kétség sem férhet hozzá, ebben a szövetség és a minisztérium is egyet fog érteni vele. Abban azonban már nem lehetünk ennyire biztosak, hogy a Páva-jelentés bukása után elkészül-e végre a magyar Taylor-jelentés, s ha elkészül, végrehajtják-e.
