Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerbiai látogatásának tapasztalataira hivatkozva kereste meg levelével a köztársasági elnököt. Mint emlékezetes, Sólyom László a főbiztos előtt néhány nappal járt Szabadkán, ahol az államfő többször is kiállt az állampolgárság egyéni kérelemre, letelepedés nélkül való megadásáért. A döntés az Országgyűlés kezében van - tette hozzá.

Vollebaek arra hívja fel a figyelmet, hogy szerbiai megbeszélésein "bizonyos aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Köztársaság esetleg kettős állampolgárságot ajánlana fel a külföldön, és adott esetben a Szerbiában élő magyar etnikum tagjainak". A levél "érzékeny témának" minősíti a kettős állampolgárságot és óv az egyoldalú lépésektől; úgy fogalmaz: feszültségekhez és törésekhez vezethet, ha egyes államok a nemzeti egybetartozás alapján egyoldalú döntéseket hoznak a saját államuk jogi keretein kívül élő nemzeti kisebségek megvédésére. Elismeri ugyanakkor, hogy a kisebbségeknek joguk van zavartalan kapcsolattartásra olyan országok állampolgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti gyökereik vannak.

A kisebbségügyi főbiztos a továbbiakban hangsúlyozza, hogy elődeihez hasonlóan ő sem támogatja a kettős állampolgárság megadását olyan esetekben, ahol ez az államközi vagy az etnikumközi kapcsolatokat kedvezőtlenül érintheti.

Az ilyen jellegű döntéseknek tiszteletben kell tartaniuk a barátság és a jószomszédi viszony elveit és az államoknak "tartózkodniuk kell az állampolgárság tömeges megadásától anélkül, hogy a rezidens állam ebben egyetértett volna".

Megkeresésünkre Susanna Loof, az az EBESZ kommunikációs osztályának illetékese megerősítette, hogy a kettős állampolgárságról valóban folyik bizalmasnak jellemzett levelezés, de az ügyet nem kívánta kommentálni.

Érdeklődésünkre Wéber Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke nyugtázta a levél kézhezvételét és elmondta, hogy a hivatali gyakorlatnak megfelelően hivatalos levelekre a megfelelő időben reagálnak.

Külügyi források a Vollebaek-levél kapcsán emlékeztetnek rá, hogy a kormány nem támogatja a letelepedéssel nem járó kettős állampolgárságot. Úgy látják, hogy az Európai Unió és Szerbia között jól haladnak a vízummentesség megadásáról folyó tárgyalások és a magyar konzuli szolgálat is maximálisan könnyíteni szándékozik a szerbiaiak és a kárpátaljaiak belépését hazánk schengeni csatlakozását követően. Az ügy tartós megoldását pedig Szerbia uniós betagozódása jelenti majd.

Magyarországon egyébként a kettős állampolgárság ügye nemcsak a vajdasági magyarok, hanem a Kárpátalja esetében is felmerült az elmúlt hónapokban. Az ukrán törvények azonban eleve nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot.