A svéd éghajlat hamarosan a franciaországira hasonlít majd

A klímakutatók előrejelzése szerint Svédország éghajlata néhány évtizeden belül olyan lesz, mint ma Észak-Franciaországé.

A prognózisok szerint a telek jóval enyhébbek lesznek, a nyár viszont tovább tart, s lényegesen kevésbé csapadékos, mint napjainkban. A változások elsősorban az ország nyugati részét érintik.

Sólyom: a klímavédelemben az EU-nak kell példával járnia

Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben az Európai Uniónak van a legnagyobb esélye arra, hogy az új tagállamoknak köszönhetően hiteles példát mutasson - mondta Sólyom László köztársasági elnök a témáról rendezett szerdai konferencián Budapesten. Az államfő szerint a klímaváltozás leküzdéséhez valamelyik globális szereplőnek mindenképpen meg kell teremtenie a gyakorlatban a fenntarthatóságot, hogy aztán egy világszintű összefogás létrejöhessen. A példát mutató régiónak a fejlettségi mutatóit úgy kell növelnie, hogy eközben nem hagy kiegyenlítetlen ökológiai adósságot, sem a saját területén, sem pedig a világ más részein - közölte Sólyom László. Véleménye szerint az EU-ban azért kínálkozik a legjobb lehetőség példamutatásra, mert a lezajlott bővítésekkel a viszonylag kedvező ökológiai jellemzőkkel bíró közép-kelet-európai országok feljavították az egész unió helyzetét az ökológia adósság szempontjából. (MTI)
A tudósok víziója szerint a ma még kopár hegyeket dús vegetáció borítja, a svéd fővárosban pedig 2080-ra az éghajlat leginkább a párizsi időjárásra hasonlít majd.

A svéd tudósok szerint mindent egybevetve, hazájuk a többi országgal összehasonlítva kevésbé szenvedi meg a globális felmelegedést.

Bengt Holgersson svéd klímakutató szerint a globális felmelegedés negatív és pozitív hatásai kiegyenlítik egymást. Egyrészt gyakoribbá válnak az árvizek és a

földcsuszamlások, fokozódik a talajerózió, különösen a parti szakaszon, s romlik a víz minősége. A magasabb hőmérséklet kedvez a fertőző betegségeknek, amelyek lényegesen gyorsabban terjednek majd a jövőben.

Növekszik a Balti-tenger vizének hőmérséklete, ami a svédek által olyannyira kedvelt tőkehal eltűnéséhez vezet majd.

Másrészt a prognosztizált klímaváltozások kedvezőbb feltételeket teremtenek a földművelés és az erdőgazdálkodás számára. Megnyúlik a mezőgazdasági kultúrák vegetációs periódusa, ezáltal növekszenek a hozamok.

A hó olvadása következtében több villanyenergiát termelnek a vízierőművek, párhuzamosan csökkennek a fűtési költségek.

Bengt Holgersson meggyőződése szerint a svédeknek már ma el kellene gondolkodniuk azon, hogy hogyan kellene majd alkalmazkodniuk az új időjárási viszonyokhoz, hogy időben felkészülhessenek az elkerülhetetlen változásokra.

(MTI/ITAR-TASZSZ)

 

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.