Megint nem lesz gázunk?
A Gazprom tegnap a gázszállítások csökkentésével fenyegette meg Ukrajnát arra az esetre, ha nem fizeti meg adósságát. Mivel Magyarországot és Európa jó részét Oroszország Ukrajnán keresztül látja el gázzal, ez hazánk energiaellátását is fenyegeti.
Az orosz állami tulajdonú gázcég egy 300 millió dolláros kifizetetlen számlára hivatkozik. Ha ezt Ukrajna nem törleszti, októbertől kevesebb gázt kap - szól az ultimátum. A hiányzó mennyiséggel Ukrajnának - legalábbis a Gazprom szerint - a belföldi fogyasztást kellene csökkentenie.
A vita 2006 január-februárjához hasonlóan látszólag két - önmagát vétlennek mondó - nem uniós ország között zajlik. Ám valójában Oroszország és a gázától nagymértékben függő Európai Unió viszonyáról szól. A tavaly év eleji, csikorgó télen ugyanis az elszámolási vita nyomán kizárólag az Ukrajnán keresztül ellátott, főképp uniós tagállamok kaptak kevesebb gázt. Formálisan Ukrajnát akkor is a saját gázfelhasználás csökkentésére kérték, és a szomszédos ország akkor sem ismerte el a rajta keresztül szállított gáz megcsapolását. Miután a két ország 2006 februárjában megállapodott, fogadkozások következtek: Ukrajna és Oroszország új, minden eddiginél biztonságosabbnak mondott szerződéseket kötött, az uniós tagállamok pedig közös energiaügyi fellépést határoztak el. A legutolsó télen nem is volt semmi gond. Igaz, az enyhe időjárás miatt a feltöltött gáztározókból a gázellátás amúgy is tartható lett volna. A kényelmes helyzetben viszont ismét felszínre kerültek a tagállamok nézeteltérései, így a közös energiapolitikából máig semmi nem valósult meg. A tavalyi nyugalmat sokan a szerződések sikerének tudták be. Ám most kiderült: ha a felek érdekei úgy kívánják, ez is írott papír csupán. Elemzők ugyanis egyetértenek abban, hogy a Gazprom lépése semmi másnak, csupán a hétvégi ukrán választások végeredményének szól: ott ugyanis jelenleg az eddig kormányzó, Oroszországhoz hű erők veresége várható. Tehát a legutóbbi tél csendjét valószínűleg szintén nem a pecsét, hanem Ukrajna baráti kormánya biztosította.
A Gazprom ezt az összefüggést határozottan tagadja. Az általa most előhúzott kártyára azt az - egyébként valós - indokot írták, hogy Ukrajna rendszeresen akadozik számlái kifizetésével. A türelem pedig pont most fogyott el. Az ütemezés azért is jó, mert az egyértelműen érintett uniós feleknek van idejük felocsúdni és valamiféle nyomást gyakorolni. És minél nagyobb az ijedtség Európában, annál több politikai tőkét kovácsolhat belőle Oroszország és Ukrajna egyaránt. Tudósítók egyébként figyelmeztetnek, Fehéroroszországot idén hasonló okokból szintén megfenyegették, de az első törlesztőrész-letek megérkeztekor ismét helyreállt a béke.
Kérdés, lesz-e télen gázunk? A Gazpromhoz közel álló forrásaink szerint lesz. Ennek magyarázatát épp a jelenlegi helyzet 2006-ostól eltérő vonásai adják. Ukrajna ugyanis most azért tartozik a Gazpromnak, mert a tavaly átvett és betárolt gázt a meleg tél miatt nem tudta eladni. Az oroszokkal kötött szerződése miatt azonban a következő télre vonatkozó szállítmányokat szintén át kellett hogy vegye. Mivel az országban hatalmas tározók álltak üresen, ezekben ma már a tavalyi készlet duplája, 32 milliárd köbméter pihen. A most átvett gáz ellenértékét viszont Ukrajna csak akkor tudja törleszteni, ha valaki vásárol is tőle. Tehát jelenleg az ország érdeke a szerződés megsértésével a szállítások akadozását kiprovokálni, és az igényeket saját tározóiból kiegyenlíteni. Jelen esetben tehát mindkét fél a szentnek mondott szerződések megsértésével fenyeget, amint érdekei úgy kívánják: a Gazprom nagypolitikai, Ukrajna pedig kereskedelmi okokból.
Ráadásul a Gazpromnak további ütőlapjai is vannak, hisz az ukrán gázárkártyát még ki sem játszotta. Szomszédunknak jelenleg ezer köbméterenként mintegy 130 dollárt kell fizetnie a belföldre szánt orosz gázért; az uniós átlagár 240, Magyarországé pedig 270 dollár. Az alacsony ukrán tarifát a "szovjet idők maradékaként" tartják számon, de fokozatosan emelik: ez két éve még 50 dollár volt. A Gazprom eddig azzal indokolta a piaci ár elnyújtott alkalmazását, hogy figyelembe veszi az ukrán szociális viszonyokat. Ám ezek a szempontok - mint azt Oroszország ukrajnai nagykövete nemrég egyértelművé tette - a választások eredményével megszűntek.
A Gazprom közleménye szerint a szállítások várható ingadozásáról már tájékoztatták európai ügyfeleiket. Kutas István, a hazai gázkereskedelmet végző E.ON Földgáz Trade Zrt. szóvivője lapunknak megerősítette: oroszországi magyar diplomáciai csatornákon keresztül valóban tájékoztatták őket a szállítások lehetséges ingadozásáról. Ennél pontosabb adatokhoz azonban nem jutottak. Mivel viszont jelenleg teljesen tele vannak Magyarország - szintén E.ON-tulajdonú - gáztározói, illetve meleg van, aggodalomra semmi ok. Ha azonban a vita januárig nem oldódna meg, és nagyobb hidegek köszöntenének be, még "lehetnek problémák" - fogalmazott.
Vele ellentétben Góczi István, a Magyarországon gázt értékesítő Emfesz Kft. ügyvezetője úgy véli: a mostani helyzet nálunk semmiképpen nem fenyeget gázhiánnyal. A szomszédos ország viszonyait jól ismerő üzletember ezt azzal indokolta, hogy ha az Ukrajnába irányuló orosz gázszállítás akadozna, hazánk igényeit a szomszédos ország amúgy is túltelített gáztározóiból elégítenék ki. Vagyis - 2006-tól eltérően - nekünk a vita kimenetelétől függetlenül nem kellene gázkorlátozásoktól tartanunk.
A nagypolitikai sakkjátszmában a 2006-os dramaturgia szerint alapvetően érintett Európai Unió, illetve a magyar kormány képviselői tegnap lapzártánkig megkeresésünkre nem reagáltak, illetve az ügy kapcsán nem tettek közzé nyilatkozatot.
Kevesebb kellett, mint tavaly
Ukrajna felől kevesebb gáz érkezik Európába, mint egy évvel ezelőtt - jelentette néhány napja az RBK Daily orosz gazdasági forrás. E szerint 2007 első nyolc hónapjában az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva 10,4 százalékkal csökkent a tranzitgáz mennyisége, ami így most 69 milliárd köbmétert tesz ki. Szakértők szerint ennek oka a szokatlanul enyhe tél: az eladó, vagyis az orosz Gazprom Európa irányába 8-14 százalékos szállításcsökkenésről számolt be. Az ungvári mérőállomáson - amelyen a Magyarország felé szállított tüzelőanyag halad keresztül - 2006-hoz képest 14,4 százalék a csökkenés. A beregszászi "csapnál", ahonnan Magyarország mellett a Balkán felé is szállítanak gázt, a visszaesés 17,3 százalék. Hazai szakértők szerint a Gazprommal korábban kötött hosszú távú szerződés nem teszi lehetővé, hogy enyhe tél esetén az abban foglalt mennyiségtől nagy- mértékben eltérjünk. Ez persze nem azt eredményezi, hogy az oroszok által nyomott gázt jobb híján kieresztjük a levegőbe. De ha nincs más megoldás, akkor anélkül kell kifizetnünk a szerződött mennyiséget, hogy azt átvennénk. Ez azonban csak a legvégső, egyben legkedvezőtlenebb lehetőség. Az E.On Földgáz Trade ugyanis folyamatosan tárgyal a Gazprommal a feltételek változtatásáról. Emellett fennáll a - Mol által korábban már alkalmazott - ukrajnai bértárolás lehetősége is. De bizonyos határok között az is elképzelhető, hogy a most Oroszországban hagyott mennyiséget egy hidegebb télen vesszük át. (Munkatársainktól)
