Műtáppal hizlalt bioszámok
Az energiafogyasztás, a klímaváltozás, az élelmiszer-termelés és a bioüzemanyagok öszszefüggéseit egyáltalán nem jártuk még körültekintően körbe - mondta nemrégiben lapunknak nyilatkozva Robert Engle amerikai Nobel-díjas közgazdász, aki a közelmúltban egy budapesti konferencia vendége volt. A kormányok azonban a kimerülőnek vélt energiaforrások, elsődlegesen az olaj pótlására állami támogatásokkal is serkentik a bioüzemanyagok - etanol és biodízel - előállítását az Egyesült Államoktól az Európai Unión át Brazíliáig vagy Kínáig. Ám szeptember elején a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy hosszabb elemzésben inkább lebeszélte erről az érintett országok vezetőit, mondván, az etanollal és a biodízellel csak felverik az élelmiszerek árát, miközben alig akadályozzák a klímaváltozás folyamatát, ráadásul környezeti katasztrófát okozhatnak, ha a legelőket és a kiirtott erdők területét is bevonják például a kukoricatermesztésbe.
A párizsi székhelyű intézmény - amely a fejlett ipari államokat fogja össze - azonnal megkapta a bírálatot, az interneten hozzászóló szakértők az olajlobbit sejtették a sugalmazók között. Nos, az amerikai Business Week hetilap is bekapcsolódott a bioüzletbe, legalábbis a háttér bemutatásába. Az amerikai olajipar ugyanis jelenleg évi 3,5 milliárd dollárt kap, hogy etanolt keverjen a benzinbe, s ez az összeg három év alatt megduplázódik. A kongresszus azt szeretné elérni, hogy 2017-ig a teljes üzemanyag-fogyasztás 15 százalékát az alternatív források adják, ám ehhez széles körben elérhetővé kellene tenni a 85 százalékos etanolkeveréket, az E85-öt, amelyet az etanolgyártók saját termékként visznek a piacra. A nagy olajcégek azonban az E10-est terjesztik, amelyben az etanol csupán tíz százalékot képvisel.
Az iparág etanolellenes kampányba kezdett, s érdekszervezetén keresztül megbízta a Global Insight kutatóintézetet egy tanulmány elékészítésével. S a megrendelők nem is csalódtak. A szakértők kimutatták: ha 2017-ig megvalósul a törvényhozás terve, s 130 milliárd literre emelkedik az etanolgyártás, akkor az amerikaiak évi 12 milliárd dollárral fizetnek majd többet az élelmiszerért, ahogy a kukorica drágul a nagy kereslet miatt. Ezeket az érveket aztán átvették a marha- és baromfitenyésztők, valamint a tejipar képviselői is. A Global Insight szóvivője mindenesetre leszögezte, a végkövetkeztetésekre semmilyen hatást sem gyakorolt, hogy ki finanszírozta a tanulmányt.
A Shell volt mérnöke, a Kaliforniai Egyetem professzora, Tad Patzek - szintén olajtársasági pénzek felhasználásával - úgy számítja, hogy az etanol előállítása 29 százalékkal több energiát igényel, mint amenynyit az alternatív üzemanyag aztán produkál. Az Energiaügyi Minisztérium egyik laboratóriumának elemzője, Michael Wang viszont azt állítja, hogy Patzek eltúlozta a kukoricatermesztés energiaigényét, mert régi adatokat vett elő téziseinek alátámasztására. Ám Patzek egy új felmérésben 43 százalékra emelte az etanol energiadeficitjét.
Szintén a Kaliforniai Egyetemen készült - de a Chevron 25 millió dolláros támogatásával - az a vizsgálat, amely szerint az etanol nagyjából annyi energiát ad, mint amennyit elszív. Az igazi probléma nem is ez, hanem a várható környezeti kár, a legelők és esőerdők eltüntetése, szántófölddé alakítása.
A nagy cégeket maga mögött tudó olajipari intézet (API) csak annyit mond, hogy az etanol kis mennyiségben megfelelő benzinadalék lehet, de az E85-nek nincs értelme. A fogyasztókat képviselő szövetség viszont azt vélelmezi, hogy az olajlobbi a létét fenyegető veszélyt lát az etanolban, s ezért tesz keresztbe, ahol csak tud, miközben persze az állami támogatást bezsebeli az E10-ért.
Az Egyesült Államokban működő 179 ezer üzemanyagtöltő kútból csak ezer ad E85-öt. Olajtársaság tulajdonában lévő állomáson pedig egyáltalán nincs ilyen kút, amelynek létesítése egyébként igen drága, kétszázezer dollárt emészt fel. S persze, ha az E85-höz csak korlátozottan lehet hozzájutni, akkor a kereslet sem lehet nagy, így könnyedén lehet hivatkozni az alacsony érdeklődésre. Ráadásul az E85-tel futó autók teljesítménye 25 százalékkal csökken. Az etanolkeverék csak az agrárállamokban, például Indianában olcsóbb a benzinnél, New Yorkban viszont jóval drágább.
Az olajlobbit azonban az autóipar is össztűz alá vette. Az Egyesült Államokban már ma is ötmillió autó alkalmas az E85 fogadására, s a detroiti három óriás, a GM, a Ford és a Chrysler azt ígéri, hogy 2012-ig a gépjárművek felét már úgy hozzák forgalomba, hogy benzinnel és E85-tel is közlekedhetnek. Az olajcégek arra is hivatkoznak, hogy az E85-öt külön kellene szállítani és tárolni, mert a jelenlegi vezetékeket tönkretenné a 10 százaléknál több etanolt tartalmazó üzemanyag.
Ha az olajipar és a felhasználók feszültsége, érdekellentéte nem oldódik, akkor már 2012-ben tetemes többlet keletkezhet etanolból, aminek nyomán persze elölről lehet kezdeni az üzleti számításokat.
Az elmúlt években gyakoribbá váltak a száraz periódusok, a vízre különösen érzékeny kukoricából az idei termésátlag az elmúlt 17 év egyik legalacsonyabbika, de ez nemcsak a melegnek és az eső hiányának tudható be - mondta Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora nemrégiben egy szakmai rendezvényen. Szerinte a legtöbb helyen a tavaly nyári hanyag talajművelési gyakorlat hatására mintegy háromhavi csapadékmennyiség veszett el egy év alatt. Tavaly a csapadékdús nyár, illetve aratás után sok gazda helytelenül mélyszántást végzett, márpedig ilyen esetben a talajban lévő nedvességet a később elvetett növény a tömörödött talajréteg alól nem képes felvenni. A professzor szerint éppen a klímaváltozás lassításának eszközéül kikiáltott energetikai növénytermesztés egyre terjedő gyakorlata kezd a talajaszály egyik fő okozójává válni. A bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló repce és kukorica tábláiról az utolsó növénymaradványokat is összegyűjtik, hogy azokat biomasszaként elégetve energiát nyerjenek. Arra azonban nem gondolnak, hogy a tarlómaradványok segítik a talaj nedvességének a megtartását. (MTI)
