Úgy nő a bevétel, hogy csökken

A gazdaság fehéredése miatt nő az összbevétel, de az adóterhelés csökken - állítja a pénzügyi tárca. Tegnap megkezdődött a jövő évi adóváltozások parlamenti tárgyalása.

A jövő évi adótörvényeknek nem a bevételnövelés a céljuk. Más kérdés, hogy a szürke- és feketegazdaság egyre hatékonyabb korlátozásával a korábbiaknál sokkal többen fizetnek adót, járulékot, ez pedig az összbevételeket növelni fogja - jelentette ki Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a jövő évi adóváltozásokról szóló parlamenti vita nyitányán. Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnap tárgyalta először az előterjesztést - és természetesen általános vitára alkalmasnak minősítette azt, kormánypárti többséggel. A plenáris ülésen ennek alapján kezdődhet majd el a vita.

 

Ahogyan az várható volt, ellenzék és kormány már most vitába keveredett arról, hogy a jövő évi adófeltételek az elvonások növelését jelentik vagy sem. Egyelőre annyi látszik biztosnak: a bevételek mindenképpen a tervezett (4,5 százalékos) infláció felett emelkednek. A Népszabadság számításai szerint az erre az évre tervezett bevételekhez képest összességében 10 százalékkal, 887 milliárd forinttal jelentenek nagyobb bevételt a jövő évi költségvetésben megjelenő számok. Más kérdés: az idén az eredetileg tervezettnél nagyobb bevételekre tesz szert a büdzsé. A korlátozottan rendelkezésre álló hivatalos becslésekből az derül ki: a központi költségvetésben megjelenő bevételek (itt a járulékok nem szerepelnek) 5,9 százalékkal magasabbak a jövő évi tervszámokban a 2007 végére várt bevételi eredményeknél. Ez - ha a gazdaság növekedésével korrigálunk - változatlan elvonási szintet jelenthet. Karácsony Imréné azt mondta: az adócentralizáció egyértelműen csökken a benyújtott adójavaslatok alapján: az összbevétel az idén a GDP 38,6 százalékát teszi ki, jövőre viszont 37,8 százalék lesz. Más kérdés: a költségvetés indoklásának egyik mellékletében a pénzügyi tárca a GDP arányában is emelkedő össz-államháztartási bevételekről ad számot. E szerint a nemzeti össztermék 44,2 százalékáról annak 44,9 százalékára nő a bevétel 2008-ban - igaz, a 2007-es itt is csak az eredetileg tervezett számot és nem a valóban várható bevételt tartalmazza. Karácsony Imréné mindenesetre pontos kimutatást ígért a bizottságnak arról, hogy az egyes adóféleségekből származó jövő évi tervezett bevételek miként viszonyulnak az idei várható adatokhoz.

Az ülésen az ellenzéki képviselők elsősorban azt kifogásolták, hogy a kormány korábbi, az adórendszer egyszerűsítésére, a teher csökkentésére vonatkozó ígéreteiből megint nem valósul meg semmi. Szerintük az adójavaslatok nem a foglalkoztatást, a gyermekvállalást segítik, hanem visszafogják a gazdaságot, így még a kétszázalékos GDP-javulás sem jön össze.

Mint megírtuk: a számos változás ellenére jövőre alapvetően nem változik a rendszer, az adómértékek nem módosulnak (átrendezés csupán a tb-járulékokon belül lesz). Az egyetlen magánszemélyeket érintő lényegi változás az adójóváírás módosítása, amellyel 30 milliárdot hagy a kormány az emberek zsebében (a legtöbbet a havi bruttó 170 és 220 ezer forint között keresőknél). Minden más módosítás apróbb kiigazításnak tekinthető - de ezek száma meglehetősen magas, így az elvben az egyszerűsítést célzó javaslatok elfogadása után sem biztos, hogy könnyebb lesz az adózók élete.

      Változás
  2007 tervezett 2008 tervezett Százalékban Milliárd forintban
Munkáltatói tb-járulékok 2054,5 2299,9 11,9% 245,4
Áfa 1971,2 2127,9 7,9% 156,7
Szja* 1751,6 1923,3 9,8% 171,7
Jövedéki adó 743,0 843,9 13,6% 100,9
Munkavállalói tb-járulékok 706,4 792,3 12,2% 85,9
Társasági adó 504 545,6 8,3% 41,6
Munkaadói járulék 195,3 211,9 8,5% 16,6
Társas vállalkozások különadója 150,0 170,6 13,8% 20,6
Eva 168,2 168,7 0,3% 0,5
Lakossági illetékbefizetések 126,8 131,4 3,6% 4,6
Egészségügyi hozzájárulás 111,5 116,4 4,4% 4,9
Munkavállalói járulék 89,1 96,8 8,6% 7,7
Regisztrációs adó 78,4 93,7 19,5% 15,3
Adó- és járulékbevételi tervek

 

 

Erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (az innovációs, a szakképzésiés a rehabilitációs járulék helyett) 66,2 75,4 13,8% 9,2
Játékadó 73,4 73,5 0,2% 0,1
Bányajáradék 30,0 29,0 -3,3% -1,0
Magánszemélyek különadója 17,9 26,9 50,0% 9,0
Ökoadók 17,0 20,5 20,6% 3,5
Vállalkozói járulék 11,3 15,2 34,2% 3,9
Hitelintézeti járadék 25,0 15,0 -40,0% -10,0
Kulturális járulék 8,5 8,5 0,0% 0,0
Mindösszesen: 8899,3 9786,3 10,0% 887,0

 

* az önkormányzatoknak járó 40 százalékkal együtt számolt személyi jövedelemadó-bevétel

Forrás: 2007-es költségvetés, 2008-as költségvetési terv

Elektronikus árverés az APEH-nél

 

Elektronizálná a kormány az adóigazgatási eljárásban lefoglalt ingóságok és ingatlanok árverezési rendszerét. Az adócsomagban szereplő javaslat célja - mint Budai Bernadett kormányszóvivő mondta - a szervezett csoportok eddigi, bevételcsökkentő manipulatív működésének megszüntetése. Az APEH 2005 és 2007 között több mint 3400 nyilvános árverést tartott, amelyen a 19 milliárd értékű ingó és ingatlan árveréséből csak hárommilliárd forint bevétel folyt be. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis addig kell csökkenteni az eladási árat, amíg vevő nem jelentkezik, a minimális ár pedig a becsérték 25 százaléka ingóságoknál és 50 százaléka ingatlanok esetében. Szervezett csoportok ezt úgy használták ki, hogy nem engedtek az árverésekre "külsős" szereplőt, így a lehető legolcsóbban jutottak hozzá az árverésre kínált vagyonhoz.

Az új szabályok emelik a minimális limiteket: ingóságoknál 50, ingatlanoknál 60 százalékra (a korábbi elképzelés lakóingatlanoknál 75 százalékos limitet is megállapított volna). Az árverésekre pedig a jövőben az interneten is sort keríthet az APEH. A rendszerben ingyen lehet majd licitálni az ügyfélkapus egyedi azonosító és titkos jelszó segítségével. A tervezet minimális liciteket is előír, érvényes ajánlat pedig a becsérték legalább felét elérő, a záró időpontig beérkező öt legnagyobb ajánlat lehet.

Várszeghi György, az APEH végrehajtási és felszámolási főosztályának vezetője hangsúlyozta: az elektronikus árverési lehetőség mellett a hagyományos árverési módok is megmaradnak. A pontos szabályokat a törvény elfogadását követően dolgozzák majd ki. A törvényjavaslat szerint az elektronikus árverés ideje hat nap lesz.

Az internetes árverések már Magyarországon is prosperáló üzletnek számítanak, több ilyen portál is működik, tavaly éppen a legnagyobb ilyen cég, a Vatera lett az év internetes kereskedője. (Munkatársunktól)

Budai Bernadett az APEH árverési csarnokában
Budai Bernadett az APEH árverési csarnokában
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.