A 47 tagállam képviselőiből álló ENSZ-testület állásfoglalásában erőteljesen rosszallja a békés tüntetők folytatódó erőszakos elnyomását, amely "verések, gyilkosságok, önkényes letartóztatások és emberek erőszakos eltüntetése révén valósul meg".

Szeptember végén több tömeges ellenzéki tüntetés volt Rangunban a katonai junta ellen, a biztonsági erők pedig erőszakkal verték le a demonstrációkat. Ellenzéki csoportok szerint a kétszázat is elérheti a lemészárolt tüntetők száma - a hivatalosan közölt tíz halottal szemben -, és 6 ezer embert vettek őrizetbe.

Ez az első alkalom, hogy a megtépázott tekintélyű Emberi Jogi Bizottság helyébe lépett ENSZ-tanács Izraelen kívül más ország kormányát is korholta. A határozatot európai országok javaslatára fogadta el a testület, miután meghallgatta egy svéd diplomata tanúvallomását, aki szemtanúja volt annak, amint a mianmari biztonsági erők tüzet nyitottak a tiltakozókra.

Az ENSZ-tanács állásfoglalásában felszólította a mianmari kormányt, hogy szavatolja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes tiszteletét, állítsa bíróság elé a jogsértések elkövetőit, és azonnal engedje szabadon a fogva tartottakat, beleértve az évek óta házi őrizetben lévő Aung Szan Szú Kji (Aung San Suu Kyi) Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt.

Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden a genfi tanácsülésen felszólalva azt követelte, hogy Mianmar legyen felelősségre vonható a békés tüntetésekre adott "sokkoló válasz" miatt. "A mianmari hatóságok nem számíthatnak többé arra, hogy önkéntes elszigeteltségük megóvhatja őket a felelősségre vonástól" - szögezte le Arbour. A vitában Nyunt Swe, a mianmari kormányt képviselő diplomata sérelmezte, hogy "súlyos politikai nyomást" gyakorolnak országára egyes nyugati államok. Azt állította, hogy az ellenzéki tüntetéseknek az volt a célja, hogy olyan tömegmegmozdulássá nőjék ki magukat, amelyek igazolhatnának egy külső beavatkozást.

(MTI)