Németh Zsolt arra emlékeztetett, hogy Szerbiában nemrég törvényben biztosították az állampolgárság megszerzésének lehetőségét a külföldön élő szerbeknek. Kostunica a törvénymódosítás nyújtotta lehetőséget a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából kedvezőnek értékelte. Hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség megillet minden szerbet, éljen akár valamely szomszédos országban, akár máshol Európában vagy bárhol a világon.

Az Európa Tanács ülésszakán elhangzott beszédében Kostunica szenvedélyes szavakkal érvelt Koszovó esetleges függetlenné válása ellen. Kiemelte, hogy Szerbia "a világ legkedvezményezettebb nemzeti kisebbségének jogállását" kínálja a koszovói albánoknak, Szerbia keretein belül. Azt hangoztatta, hogy Szerbia - az Európa Tanács elveivel is összhangban - az emberi jogok tiszteletben tartását, demokratikus rendezést és a jogállamiság érvényesülését akarja Koszovóban.

Szavai szerint Szerbia bármilyen megoldást el tud fogadni, ha az megfelel a nemzetközi jognak. Az azonban - tette hozzá - ellentmond minden nemzetközi előírásnak, hogy egy kisebbség egyoldalú lépéssel önálló, független államot hozzon létre egy elismert, szuverén állam területén.

"Gondolnak-e önök arra - mondta hallgatóságának -, hogy hány szeparatista szervezet figyeli árgus szemekkel, mi történik Koszovóval?" Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a koszovói albán kisebbség második albán állam megteremtésére törekszik a Balkánon. Ennek egyoldalú kikiáltása - figyelmeztetett - beláthatatlan következményekkel járna, és hosszú távon tarthatatlan helyzetet eredményezne.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Szerbia teljes mértékben együtt kíván működni a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és azt mondta: csupán "technikai" okok miatt nem tudták elfogni eddig a még körözött személyeket, így például Ratko Mladicot.

(MTI)