"Ha mélyebbre ásunk, szoros rokonságot lelünk a nyers erő alkalmazása és a társadalmi erőszak kevésbé nyilvánvaló formái között: idegengyűlölet, a hajléktalanok magára hagyása, természetpusztítás, stb. S aki már ugrott félre az erdei ösvényen quados elől, vagy csak hallotta, ahogy pár száz méterre, dübörgő zajjal elhúz, az is tudja, az erőszaknak sokféle formája van. Aki meg bringázott már városban, az könyvet is tudna róla írni." - Ezek a sorok a criticalmass.hu egyik blogbejegyzéséből valók, amely a kedd délutáni erőszakmentes demonstrációra invitálja a bringásokat.

A deklaráltan sokszínűségre törekvő rendezvényen nemcsak civil szervezetek szimpatizánsai vesznek részt, hanem szerveződik rá egy bringás csoport, és csatlakozott a menethez több iskola is.

A demonstráció három ember életművét állítja középpontba: az indiai függetlenségi mozgalom szellemi vezetőjét, Mahatma Gandhit, az amerika polgári jogi mozgalom vezetőjét, Martin Luther Kinget, és a Humanista Mozgalom megalapítóját, Mario Rodríguez Cobost, azaz Silót.

A demonstráció reklámspotja:

- Ezek az emberek bebizonyították, hogy az aktív erőszakmentesség nem egyenlő a tétlenséggel, hanem egy olyan módszer, amellyel elérhetünk akár alapvető változásokat is. Nem győzzük le az ellenfelünket, hanem magunk mellé állítjuk. Martin Luther King ezt úgy fogalmazta meg, hogy az erőszakmentesség olyan kard, amely gyógyít - magyarázza Várady Tibor, aki a magyar Humanista Mozgalom aktivistája.

A negyven évvel ezelőtt Argentínából indult Humanista Mozgalom több mint száz országban építette ki szervezeteit. Magyarországon a mozgalomnak több "akciófrontja" van, ahogyan ők mondják. Ezek egyike például a Humanista Párt, amelyet Várady vezet, és amely legutóbb az önkormányzati választásokon is indult, bár nem sok sikerrel. A mozgalomból nőtt ki "AzUtcaEmbere" hálózat is, amely a hajléktalanok problémáival foglalkozik.

Várady az erőszakmentesség jó példájának nevezi, hogy Gandhi egyszer szandált ajándékozott fő ellenfelének, az angol kormányzónak, aki jóval később vallotta csak be, hogy ez milyen hatást gyakorolt rá: évente egyszer merte csak felvenni, mert olyannyira tisztelte Gandhit.

- Az erőszak alapja az, hogy nem tekinted a másikat embernek, hanem úgy kezeled, mint egy tárgyat, amelyet elpusztíthatsz. Míg az erőszakmentesség azon a belátáson alapul, hogy ő ugyanolyan, mint te, és ha másként alakulnak a dolgok, akár ő is lehetne a te helyedben, míg te az övében - mondja Várady.

Az egyébként jogász végzettségű aktivista szerint fontos, hogy az ember ne cserélje össze az erőszakmentességet a passzivitással, mert az utóbbi a társadalmi béke látszatát keltheti olyan helyzetekben, amikor az erőszak leplezett formái pusztítanak.

- Martin Luther King idejében az Egyesült Államok önmagát az emberi jogokat tiszteletben tartó, szabadságszerető, békés országnak képzelte. De King és mozgalma erőszakmentes, polgári engedetlenségi akciókkal kiprovokálta a rendszer erőszakos válaszait, és ezzel nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy mi a helyzet valójában. Durva szegregáció volt, a feketék külön ültek az autóbuszon, az éttermekben és minden egyéb nyilvános helyen különválasztották őket a többségi társadalomtól, továbbá gyakorlatilag nem volt szavazati joguk. De ezek az akciók sikeresen hatottak azoknak a lelkiismeretére, akik azt hitték, hogy nekik nincs semmi teendőjük a szegregáció ellen, mert az majd magától elmúlik... - meséli Várady.

A keddi akció szervezői mindenkit bátorítanak, hogy a felvonulásra hozzanak olyan transzparenseket, melyeken az erőszak ma létező formái ellen szólalnak fel. Arra a kérdésemre, hogy az erőszak milyen formái tapasztalhatóak itthon, Várady elsőként a családon belüli erőszakot, majd a szegénységet és a hajléktalanságot említi:

- Gandhi szerint a szegénység az erőszak legszörnyűbb formája: egyes emberektől a társadalom az alapvető szükségleteiket is megtagadja, ezzel megfosztja őket emberi méltóságuktól. Magyarországon ez több ezer, sőt, egyes becslések szerint több tízezer embert érint.

Várady példaként a budapesti tizenharmadik kerületet említi, amely az úgynevezett koldusrendelettel gyakorlatilag megpróbálja kiszorítani a hajléktalanokat a területéről.

Az erőszak formái közé sorolja hazánk részvételét "az Egyesült Államok által vezetett hódító háborúkban":

- Húszezer gépkarabélyt ajándékoztunk Afganisztánnak "a békéért";, ugyanoda elitkommandót küldtünk, szintén a békéért; Irakba hetvenhét tankot és négymillió golyót küldtünk, szintén a békéért. Ezek a háborúk mindent hoznak, csak békét nem, és mindez a nevünkben folyik - teszi hozá Várady Tibor.