A liberalizációt az unió már tíz éve elindította, a végére csak az 50 grammnál nem nehezebb küldemények, azaz a könnyű levelek, képes-, és levelezőlapok maradtak. A svédek, a finnek és a britek a teljes piacot felszabadították, a németek és a hollandok hamarosan nyitnak. A tagállamoknak be kell majd számolniuk, hogy miként kívánják a szabad piacon is biztosítani az ún. egyetemes szolgáltatást (heti öt napos és napi legalább egyszeri kézbesítés elfogadható áron). A régi tagállamoknál a nyitás 2011, az újaknál, illetve a szigetekre aprózottaknál (Görögország) pedig 2013 elején menne végbe. A postai liberalizáció tervét sztrájkok kísérték, a piacnyitás szociális érdekeket sért: az EU-ban 90 milliárd eurót termelő ágazat alkalmazottainak száma a legtöbb országban a több tízezret is eléri.

A Magyar Posta tartja fenn az EU-ban a hatodik legnagyobb postahivatali hálózatot, ugyanakkor hazánkban jut az unióban a hetedik legkevesebb postai küldemény egy főre. Ráadásul a küldemények jelentős hányadát feladó ügyfelek nem szolgáltatóhelyeken, hanem nagy feldolgozó üzemekben juttatják küldeményeiket a postai hálózatba. Ennek következtében a hozzávetőlegesen 2800 postai szolgáltatóhelyből több mint 2100 veszteségesen működik.

Brüsszel