Nyilvánvaló, hogy az uniós forrásokat csak kiegyensúlyozott államháztartás mellett lehet igénybe venni - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve: az ország azt vállalta a módosított konvergenciaprogramban, hogy 2009-re teljesíti a maastrichti kritériumokban rögzített GDP-arányosan 3 százalék körüli deficitet. A korvergenciaprogram egyben a vállalt struktúra-átalakítás programja - közölte Veres János, hangsúlyozva hogy amíg a vállalati struktúra átalakult az elmúlt 17 év során, addig az állam átalakulása csak 2006 után indult meg illetve gyorsult fel.

A központi közigazgatás mellett a közigazgatás egészének átalakítása is megkezdődött, az egészségügy átalakításának kézzelfogható eredményeképpen pedig sikerül a gyógyszerkassza tavalyi 400 milliárd forintot meghaladó kiadását idén 300 milliárd alá szorítani - részletezte a reformlépéseket a pénzügyminiszter. Hozzátette: az oktatási rendszer átalakítása folytatódik, a nyugdíjrendszer szabályainak módosítására pedig azért van szükség, mert igen sok ember megy nyugdíjba a tényleges nyugdíjkorhatár előtt közel öt évvel.

Veres János elmondta: a beterjesztett 2008. évi költségvetési tervezetben már érvényesítette a tárca azt a követelményt, hogy az elsődleges egyenleg pozitív legyen, és elkezdődött az új költségvetési szabályok szakmai vitája az öt parlamenti párt részvételével. A miniszter szerint azokban az országokban sikerült helyrebillenteni a korábban erősen deficites államháztartást, ahol ilyen új költségvetési szabályrendszert alkottak. A közpénzügyi törvény a költségvetés négy évre szóló mozgásterét igyekszik behatárolni - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára, hozzátéve, hogy folyamatos, gördülő négyéves időszakról van szó.

"A törvény lényege, hogy korlátozza a mindenkori kormánytöbbség vélt, vagy valódi érdekeit, ami csak kétharmados törvényi szabályozás esetén valósulhat meg, hiszen a közpénzügyi törvény alkotmánymódosítással is jár" - mondta Tátrai Miklós. Példaként a lakástámogatással kapcsolatos szabályozást hozta fel, amelyet 2001-ben fogadott el a parlament, de költségvetési kiadási hatása a közben életbe léptetett módosítás ellenére több évre, évtizedre hat. Egy ilyen döntéskor például a létrejövő Költségvetési Hivatalnak számításokkal kell bemutatnia a várható hatásokat, s azt is meg kell kérdeznie, hogy milyen költségvetési bevételek ellensúlyozzák majd a lakástámogatásokkal kapcsolatos hosszú távú kiadásokat - tette hozzá.

A létrehozandó törvény céljai között az adósságráta folyamatos csökkentése, és a gazdasági ciklusok tompítása szerepel - jelezte  az államtitkár, megjegyezve, hogy alapkövetelmény a pozitív elsődleges költségvetési egyenleg, azaz deficites elsődleges egyenleg beterjesztését nem támogathatja a létrehozandó Költségvetési Hivatal.

Tátrai Miklós szerint a 2010. évi költségvetést már az új szabályok és a Költségvetési Hivatal jóváhagyásával kell megalkotni. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, ha egy költségvetési tétel számításánál vita alakulna ki a Pénzügyminisztérium illetve a hivatal között, akkor a parlamentnek a hivatal álláspontját kell elfogadnia. A Költségvetési Hivatal számításainak és állásfoglalásainak teljes nyilvánosságot kell kapniuk, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljon az állampolgárok közpénzügyi tudatossága, ami egyben jobb költségvetési tudatosságot is jelent - hangsúlyozta Tátrai Miklós.

(MTI)