A győzelemmel a női Nationalelf megvédte 2003-as világbajnoki címét, ráadásul úgy, hogy Silvia Neid szövetségi kapitány tanítványai a torna során egyetlen gólt sem kaptak. Igaz, ebben óriási szerepet játszott Nadine Angerer is, míg Prinzék – különösen a csoportmérkőzéseken - sokszor botladoztak, a német kapus nemcsak Marta ellen brillírozott. A brazil zsonglőrt kevéssé vigasztalta, hogy gólkirálynő lett és őt választották a vb legjobb játékosának is.

Németországban már második napja igazi hősökként ünneplik a lányokat, Frankfurtban hatalmas felhajtással fogadták a Kínából hazatérő csapatot. - Jobbak vagytok, mint Klinsmannék – írták a lapok arra utalva, hogy a lányoknak ismét sikerült az, ami férfi kollégáiknak tavaly sem. A 43 éves Neid – aki 1982-ben a német női válogatott első mérkőzésén játékosként lépett a pályára – azonban igyekezett a földön maradni. – A brazilok egyénileg sokkal jobbak nálunk, mi viszont csapatként vagyunk erősek. Bejött a tervünk: maximálisan kihasználtuk a helyzeteinket, s nem engedtük, hogy a dél-amerikaiak játékba lendüljenek – nyilatkozta a diadal után az edzőnő, akit mobilján kicsit később Angela Merkel kancellár hívott fel, hogy gratuláljon az „óriási és történelmi csapat-teljesítményhez.”

A női futballról könyvet is író Nicole Selmer ugyanakkor figyelmeztetett: az elmúlt évek fejlődése ellenére nagy hiba lenne a lányok fociját a férfiakéval összehasonlítani. Ahogy a sikeres női focinak sincs semmi köze az emancipációs-feminista mozgalmakhoz. A futball és annak irányítása férfifelségterület, nőt magas tisztségben nem látni. A különbséget a prémiumok is igazolják: Angerer és társai világbajnokként 50 ezer eurót kapnak fejenként, Kloséék tavaly a harmadik helyért százezret tehettek zsebre.

(Berlin)