A parlament előtt fekvő, "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalatokról" szóló törvény tervezetébe számos olyan passzus került, amely általában szabályozza a cégadatok internetes letölthetőségét. Pedig a törvény alapvetően egyes cégek felvásárlása elleni védelmet teremtené meg. Főképp a Mol védelmében az OMV ellen.

A javaslat utolsó pontjaiban számos olyan módosítás tűnik fel, amelyet a cégadatok nyilvánosságáról szóló, készülő miniszteri rendeletnek kellene szabályoznia. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) - korábbi nyilatkozatok szerint - októbertől, illetve januártól kibővítené az interneten ingyenesen lekérhető cégadatok körét. A piaci szereplők szerint az elvben ingyenes online cégadatok "továbbításáért" a Microsec Kft. az IRM-mel kötött kizárólagos szerződések birtokában magas térítési díjat kér. Az új szabályok érvényesítése részben szintén anyagi jellegű egyeztetések miatt húzódik.

A közellátás biztonságáról szóló terv három ponton is módosítaná a cégtörvény elektronikus adatokkal kapcsolatos szabályait. Törli a természetes személyek érdekeltségeinek kutatására vonatkozó szigorú megkötéseket. Ennek szükségességét az IRM a törvényhez fűzött kommentárjában azzal indokolja, hogy a részvényesek "akadálymentesen" szerezhessenek információt "a leplezett felvásárlási magatartásokról". A tárca korábban valóban hangoztatta, hogy az elektronikus cégadatok átfogó reformja jegyében immár természetes személyek érdekeltségeinek kereshetőségét is lehetővé kívánja tenni. Az viszont kérdés, hogy erre miért a stratégiai cégeket védő törvényben, miért nem a még mindig készülőfélben lévő, várhatóan számos kapcsolódó szabályt is tartalmazó cégadatrendeletben térnek ki. Egy másik mondat úgy módosítja az adatlekérések nyilvántartását (amiről az érintett öt évig tájékoztatást kérhet), hogy természetes személy esetében nem kell tárolni az adatkérés jogcímét és az igénylő személyét.

Az új szabály azt is kimondaná, hogy a természetes személyekkel, illetve más lehetséges cégtulajdonosokkal kapcsolatos elektronikus adatkérések ingyenesek. Ez elvben eddig is igaz volt, hiszen a Microsec csak az adattovábbításért kért pénzt. Azt a mondatot viszont törölték, hogy "a céginformációs szolgálat számára a rendszer használatával járó kiadásokat meg kell téríteni", illetve hogy bizonyos számú lekérésig az igénylés ingyenes. Hogy ezt miért tették, nem tudni: az IRM a törvényjavaslat hivatalos indoklásában erre nem tér ki. Lehet, hogy a módosítások az elfogadás előtt álló elektronikus cégadat-lekérési rendelet jegyében születtek. Ennek tartalma nem ismert, de feltehetőleg ebben érintenék a Microsec tarifáit is. Informátoraink szerint a cég ezáltal jelentős bevételnövekedésre számíthat, hiszen magánszemélyek valamennyi érdekeltségére sokan kíváncsiak lehetnek. (Az elképzelhető, hogy ez a szolgáltatás az érdeklődők számára ingyenes lesz, de a Microsec ezt - korábbi nyilatkozata alapján - a maga részéről nem lesz hajlandó ingyen teljesíteni. Ezek ellenértékét tehát feltehetőleg költségvetési forrásból kell majd állni.)

A közellátó cégeket védő módosítások végén tehát nem annyira a kormány és a Mol, mint inkább az IRM és a Microsec kapcsolatának nyomát lehet felfedezni. A lex Mol vége lex Microsec-ké válik. Azt pedig végképp nem tudni, mindennek mi köze a törvényjavaslat eredeti témájához, a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokhoz.

Az IRM sajtóosztálya a témával kapcsolatos érdeklődésünkre az utóbbi napokban nem kívánt érdemben reagálni.

• Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat