Amerikában a mindennapi politikai diskurzus témája lett az Irán elleni háború lehetősége. A Newsweek legújabb számában Dick Cheney alelnök nemrég leköszönt közel-keleti tanácsadójára, David Wurmserre hivatkozva azt állítja, a Fehér Ház komolyan vizsgálta annak lehetőségét, hogy egy izraeli-iráni konfliktusra hivatkozva átfogó légi háborút indítson Teherán ellen. A volt tanácsadó ezt cáfolta, ám a héten a demokrata elnökjelöltek tévévitáján mégis felmerült a kérdés, hogy a résztvevők támogatnák-e Izrael katonai fellépését Irán ellen. Hillary Clinton kitérően válaszolt, Barack Obama viszont azt mondta, hogy az Washingtonnak Izrael szilárd szövetségeseként biztonsági támogatást kell nyújtania.

Izraeli politikusok és katonai vezetők rendszeresen megjegyzik, hogy az iráni nukleáris program leállítása érdekében "minden megoldás az asztalon van", a katonai is. Izrael 1981-ben egy váratlan légitámadással lerombolta az iraki Oszirakban épülő atomreaktort, és ezzel súlyos csapást mért Szaddám Huszein nukleáris terveire.

Az iráni atomprogramot még rövid időre sem lehetne lelassítani egyetlen célpont megsemmisítésével. Izrael katonai értelemben sem képes egymaga kiiktatni akár csak a legfontosabb iráni nukleáris létesítményeket. Az Iraknál négyszer nagyobb ország gondosan széttelepítette és mélyen a föld alá dugta az objektumokat. Ezek egy része Izraelből nézve kétszer olyan messze is lehet, mint Oszirak volt. A légi utántöltés csak a teljes légi fölény birtokában biztonságos. Az iráni légvédelem viszonylag korszerű orosz és ukrán eszközökkel rendelkezik. A hihető katonai fenyegetéshez mindenképpen az Egyesült Államokra van szükség. Ehud Olmert izraeli kormányfő áprilisban azt nyilatkozta, hogy tíz napra és ezer Tomahawk manőverező robotrepülőgép kellene ahhoz, hogy néhány évvel vissza lehessen vetni az iráni atomprogramot.

Eközben tárgyalások kezdődtek az Iránnal szembeni újabb szankciók ügyében az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország külügyminiszterei között tegnap New Yorkban, de a döntést novemberrel halasztották.