Kisbolygókat kutat az űrszonda
A halasztásra azért volt szükség, mert egy hajó haladt az Atlanti-óceánon abban az övezetben, ahová a Dawn első hordozórakétáinak hullania kellett a kilövés utáni ötödik percben. Az űrkutatók azt remélik a küldetéstől, hogy az égitestek vizsgálatával betekintést nyerhetnek a Naprendszer kialakulásának folyamatába.
Az 1,21 tonna tömegű, 1,64 méter hosszú, 1,27 méter széles bolygóközi szonda több mint 5 milliárd kilométeres útja során 2009 márciusában elhalad a Mars mellett, és a vörös bolygó gravitációs erejéből lendületet kapva folytatja útját, majd 2011 szeptemberében áll pályára a Vesta körül. Innen 2012 áprilisában indul tovább, és 2015 februárjában érkezik meg a Cereshez.
Sokáig komoly fejtörést okozott a csillagászoknak, hogy a Mars és a Jupiter között hatalmas rés tátong, vagyis elvileg ebben a térségben egy bolygónak kellene keringenie. Bolygó ugyan nincs, ám rendkívül sok törmelék kering, az objektumok száma a becslések szerint több mint százezer. Valaha talán létezett itt egy bolygó, de ismeretlen okok miatt szétrobbant, és ennek visszamaradt darabjai töltik ki az aszteroidaövezetet. A csillagászok szerint a kisbolygók a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után viszonylag hamar megindult bolygóképződéssel egy időben jöttek létre, és azóta is változatlanok maradtak, vagyis vizsgálatuk révén valójában a Naprendszer születésének körülményeit lehet tanulmányozni.