Minden levél számít
Az átültetés a legegyszerűbb gyógymód a növény elvesztett életkedvének visszaszerzésére. A hozzáértők véleménye megoszlik az átültetés legjobb idejéről. Vannak, akik a tavaszra esküsznek, mások az őszre. Az igazság az, hogy az egyes növénycsaládoknak más-más időpont az ideális. Magyarországon az edényben élő dísznövények többségének fő fejlődési szakasza tavasztól őszig tart. Gyarapodási esélyeiket növeli, ha ehhez új, tápanyagban gazdagabb talajt, nagyobb edényt is kapnak. Általában a tavasz a legjobb az átültetéshez, de a nyáron hozott "fiókák" miatt olykor ősszel van szükség a növény megbolygatására.
Télen a szobanövények is a túlélésre rendezkednek be - azoknak, amelyek a nyarat a szabadban töltötték, ez különösen kemény időszak. Októbertől márciusig tápoldatozni sem szabad, ilyenkor a szabályozott lebontású műtrágyák használata ajánlható. Ezek a földhöz keverve tartósan biztosítják a tápanyagellátást.
A lakásban tartott növényeket érdemes mostanában szemügyre venni. A növény általános kínlódását a sárguló levélzet mutatja. Ez nem keverendő össze az őszi lombszíneződéssel. A szobanövények ugyanis télen is megtartják leveleiket. A szokottnál kisebb új levelekkel vagy a lassúbb fejlődéssel a talaj kimerülését jelzi a növény. A teljes levélzettel áttelelő szobanövények a nappalok rövidülésével általában leállítják növekedésüket, ezért minden megmaradó és fotószintetizáló levél javítja túlélési esélyüket.
Az átültetés közben érdemes alaposan, közelről, esetleg nagyítóval is megfigyelni a növényt. Ha felismerik a legyengültségre utaló vöröses, barna vagy világos levélfoltokat, amelyeket különböző gombabetegségek okoznak, vagy a szürkepenészt, a lisztharmatot, és eltávolítják a fertőzött leveleket, valamint súlyosabb esetben gombaölő szerrel védekeznek, akkor
esélyt adnak a túlélésre. A gombabetegségek jelzik azt is, hogy a növényt esetleg túlságosan bőven öntözték, vagy neki nem megfelelő, árnyékos és zárt helyen tartották. Értelemszerűen váltani kell, mert a szellős, világos helyen a gombák nem támadnak.
Az átültetés közben kiderülhet, miért gyengélkedett egész télen a növény. A lankadó, hervadó levélzetért a szártőrothadás a felelős. A gombák a húsos, nedvdús szárú növényeket a gyökér és szár találkozásánál támadják meg. Az ilyen növényt ki kell dobni. A gyökérrothadást elsősorban a hűvös környezet és a hosszú vízben állás okozhatja. Ha a föld feletti részek erősek, a beteg gyökereket le kell vágni, a megmaradtakat pedig vízsugárral érdemes lemosni. Ezután következhet az ültetés.
Az egészséges növényeket a szokásos módon kell átültetni.
Az átültetéshez a korábbinál legalább néhány centivel, vagy egy mérettel nagyobb cserépre, dézsára van szükség. Mostanában már mindenütt kaphatók könnyű, habosított műanyagból készült spanyol, olasz edények és égetett mázas, kerámia díszedények is. Igaz, nem olcsók, de rendkívül könnyűek, s ápolásuk egyszerű. Divatosak a fém- vagy pléhedények is. Érdemes alaposan feltérképezni a piacot: míg például egy vödörért a trendi árudában több ezer forintot is elkérnek, a nagyáruház háztartási részlegében néhány száz forintért is megkapható.
A műanyag edények között vannak olyanok is, amelyekben víztartó részt különítettek el. Ilyet a nagy vízigényű fajoknak érdemes venni. Az cserép- és faedényekkel szemben a műanyag hátránya, hogy nem levegőzik.
A hagyományos ültető edény az égetett cserép. Ma már drágább, mint műanyag konkurense. Hátránya törékenysége, s nagyobb súlya. Idővel elveszíti a műanyagokkal szembeni egyetlen előnyét, ugyanis a kemény öntözővíz miatt pórusai eltömődnek, s nem levegőzik. Ettől függetlenül nagyon sok növényfaj igényli, hogy a gyökérzete a műanyagnál jobb légáteresztő tulajdonságú agyagcserépbe kerüljön. Ilyenek például a kaktuszok, páfrányok, lándzsarózsák, de a mikulásvirág, a karácsonyi kaktusz és a palackfa is.
A nyáron kerti életet élő nagyobb növények - az agávék, a pálmák, a leanderek és a füge - előbb utóbb fadézsába kerülnek. A nagy növényekhez szükséges tekintélyes tömegű földtől a műanyag és cserépedények már szétrepednek. Ezért, ha egy-egy gyökérlabda tömege meghaladja a száz kilót, a következő ültetéskor érdemes dézsára váltani. Nemcsak a föld, hanem a magát jól érző növény gyökerei is képesek szétfeszíteni egy-egy cserepet.
A jövő héten a virágládák téliesítéséről írunk.
Nem mindegy, mi kerül alá
Az átültetés előtt megfelelő virágföldről kell gondoskodni. Tucatnyi fajta közül lehet válogatni. Vannak speciális összetételű, szerkezetű és kémhatású földek. Külön keverék készül a nagyobb, vízmegtartó pálmáknak, de különleges a kaktuszföld és az örökzöldeknek való föld is. A kémhatását tekintve semleges, általános virágfölddel egyik növénynek sem árthatunk, de egyes növények kimondottan a savanyú A típusú földet igénylik. Ilyenben érzi jó magát a többi között az afrikai ibolya, az alokázia, az ananász, a begónia, a gardénia, a gloxinia, a hortenzia, a páfrányok és a szobafenyő. A B típusú virágföldek csaknem semleges kémhatásúak, de még mindig a savanyú tartományba tartoznak. Hasznos tanulmányozni a virágföld zacskóján olvasható feliratot, mert azt is feltüntetik, mennyi tápanyagot tartalmaz, s ebből következtetni lehet arra, mikor lesz szükség a tápoldatozásra. Az ültetéskor érdemes tőzeget is használni, de ismerni kell a annak kémhatását, mert az általában savanyú hatású anyag sok növénynek nem kedvező. Vásárolható semleges hatású tőzeg is.
