A Bush-kormányzat februárban előterjesztett első költségvetési indítványában még "csak 141,7 milliárd dollárt kért a háborúk folytatásához. Ezt az összeget előbb 5,3 milliárd, majd mintegy 42 milliárd dolláros kérelemmel fejelte meg. A szenátus pénzügyi bizottságában szerdán tartott meghallgatáson Robert Gates miniszter egyebek között azzal indokolta a költségek megugrását, hogy sok pénzt visznek el a csapaterősítések, új felszereléseket, hadianyagokat kell beszerezni, valamint növelni kell az iraki biztonsági erők kiképzésére fordított összegeket.

Ha a kongresszus jóváhagyja a kérést, akkor a terrorizmus ellen 2001-ben kezdett háború történetében az október 1-jén kezdődő 2008-as pénzügyi év lesz a legköltségesebb háborús esztendő. (A kongresszus 2001 szeptembere óta eddig mintegy 450 milliárd dollárt szavazott meg az iraki háborúra és 127 milliárdot az afganisztánira.) Robert Byrd bizottsági elnök azonban arra figyelmeztette a minisztert, hogy a törvényhozóknak nem áll szándékukban egyszerűen rábólintani a kérelemre.

Gates számos kérdést kapott a Blackwater amerikai biztonsági magáncég miatt kirobbant botrány kapcsán is. (Az amerikai diplomáciai misszió védelmét ellátó Blackwater emberei több alkalommal indokolatlanul használtak fegyvert, és eközben kéttucatnyi iraki polgári személyt öltek meg.) A miniszter elmondta, hogy ötfős bizottságot küldött Irakba. Az a feladatuk, hogy megvizsgálják a hadsereg és az amerikai biztonsági magáncégek közötti kapcsolatokat, kiderítsék, hogy megfelelő módon ellenőrzik-e a magáncégek tevékenységét.

Az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnokainak kötelessége, hogy ellenőrizzék a Pentagon által alvállalkozóként foglalkoztatott biztonsági magáncégeket, kezdve attól, hogy van-e fegyverviselési engedélyük, megfelelő volt-e kiképzésük, összhangban áll-e a szabályokkal iraki tevékenységük. Gordon England, Gates helyettese a napokban átiratban hívta fel erre a parancsnokok figyelmét, utalva arra, hogy ezek a magáncégek az amerikai hadsereg fennhatósága alá tartoznak.

A guantánamói támaszponton létesített börtöntáborral kapcsolatban Gates megerősítette, hogy annak bezárását akarja, de még nem sikerült megállapodni a tárcaközi egyeztetéseken. Mintegy 340 foglyot őriznek a támaszponton, sokakat évek óta anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. Gates szerint az egyik legnagyobb problémát annak eldöntése okozza, hogy hol tartsák fogságban az al-Kaida terrorszervezett feltételezett tagjait és tálib követőiket, ha nem Guantánamón.

Gates meghallgatására éppen aznap került sor, amikor a szenátorok ritka - ámbátor inkább jelképes - konszenzusra jutottak arról a javaslatról, hogy mit kellene tenni Irakban. A Joseph Biden (demokrata) és Sam Brownback (republikánus) szenátor által jegyzett, 75-23 szavazati aránnyal szerdán elfogadott nem kötelező érvényű határozatban önálló kurd, szunnita és síita "föderális régiók" létrehozását szorgalmazták, gyenge központi kormánnyal. Négy és fél év óta először fordult elő, hogy a szenátus meggyőző kétpárti konszenzussal tett javaslatot az elnöknek iraki stratégiájának módosítására - mutatott rá Biden. (MTI)