A kvalifikációhoz a legjobb 27 között kellett volna végeznie a nyolcfős gárdának, ám ez nem sikerült. Hogyan is sikerülhetett volna, amikor a magyar csapatból kizárólag Ádám Róbert szerzett pontot - ő is csupán a szerény 19. helyen végzett. Még egy lehetőség maradt, a jövő évi, római Európa-bajnokságon valamelyik versenyző talán kivívhatja a pekingi szereplés jogát.

Az MTI hírét kétszer is el kellett olvasni, olyannyira hihetetlen. Csak emlékeztetőül: a magyar súlyemelők az elmúlt fél évszázadban csupán egyszer, Barcelonában nem állhattak dobogóra, amúgy valamennyi ötkarikás játékokon volt érmesünk. (A Nemzet sportolóját, az 1972-ben, Münchenben győztes Földi Imrét történetesen a XX. század legjobb súlyemelőjének választották.)

Ami a többi sportágat illeti: szeptember 21-ig 36 sportoló (25 férfi, 11 nő) szerzett részvételi jogot, továbbá a férfi vízilabda-válogatott tizenhárom játékosa. Atlétikában és úszásban az úgynevezett A szintet tizenheten, a B-t tizenhárman teljesítették. Általánosságban kijelenthető, hogy a legutóbbi, athéni játékokhoz képest komoly részvételi visszaesés tapasztalható: a három esztendővel ezelőtti 225-tel szemben Pekingben a reális számítások szerint 160-170, s a rendkívül optimistának mondott kalkuláció alapján is legföljebb 180 magyar sportoló indulása valószínűsíthető.

Emlékezetes, hogy 2004-ben két csapatsportágban összesen négy együttesünk szerepelhetett, ugyanakkor most egyelőre csupán a férfi vízilabdázók harcolták ki az ötkarikás részvételt. A női kézilabdázóknak szintén jók az esélyeik a kvalifikáció megszerzésére, ám a női pólósokat, illetve a férfi kéziseket már csak igen nagy bravúr röpítheti Kínába. De nem fogható minden a csapatokra, tekintve, hogy jó néhány egyéni ágazatban is súlyosak a gondok.

Atlétikában például hozzávetőleg feleannyian lehetnek majd ott 2008-ban, mint voltak 2004-ben, úszásban szintén csekélyebb létszámú delegáció rajtkőre állása prognosztizálható. Tornában mindössze ketten vívták ki a részvételi lehetőséget, s bár a lólengésben vb-ezüstérmes Berki Krisztiánnak szemernyi esélye még maradt, a tűzhöz közel állók úgy vélik, lassanként meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy itthonról követheti csak nyomon az eseményeket. Birkózásban eddig öten jutottak kvótához, s jó esetben ugyanez sikerülhet még további három versenyzőnek, evezésben mindössze egy egység mehet biztosra, a többiek szolidan bizakodhatnak. Ugyanakkor kivételesen kedvező a helyzet cselgáncsban, férfi öttusában (ez utóbbiban négyen is teljesítették a szintet, közülük azonban mindössze ketten utazhatnak majd), lövészetben, s - természetesen - minden ok megvan a reménykedésre a teljes csapattal szereplő húzóágazatban, kajak-kenuban is. Pozitív fejlemény, hogy Pekingben a teniszversenyeken is lesz kiért izgulni: Szávay Ágnes akár pontszerzőként térhet haza a jövő augusztusi játékokról. Asztaliteniszben, ökölvívásban és triatlonban csak az elkövetkező hetekben, hónapokban derül ki, hogy kiknek kell formaruhát csináltatni, miként vívásban is, bár a hagyományosan "magyar" sportág legtradicionálisabb fegyverneme, a férfi kard - szinte fölfoghatatlan - elszomorítóan nagy pácban van: amennyiben a hét végén kezdődő szentpétervári vb-n a csapat nem kerül a legjobb négy közé, nem lesz ott Kínában...

Kommentár helyett szikár (és visszafogott) ténymegállapítás: álltunk már jobban is.

Súlyos teher