A román ortodox főpapok átvilágítását Teoctist pátriárka halála és a pátriárkaválasztás kulisszáiban zajló ádáz hatalmi harc gyorsította fel. A CNSAS már három héttel ezelőtt 11 ortodox főpapot invitált kihallgatásra, ezek közül csak Andrei érsek tett eleget a meghívásnak. A tanács egyik tagja kiszivárogtatta, hogy a beidézettek közül legalább nyolc esetében merül fel megalapozottan a kollaboráció gyanúja. Mivel a főpapok azonban nem hajlandók megjelenni a testület előtt, a CNSAS megbeszélést kezdeményezett a megválasztott Daniel pátriárkával, azt tisztázandó, hogy a Szent Szinódus tiltotta-e meg a magas rangú főpapoknak a kihallgatáson való megjelenést.

Az új pátriárkának nincs mitől tartania. Főként amióta Bukarestben bejelentették: az ő securitatés iratcsomója egyike volt annak a 16 dossziénak, amelyeket Nicolae Ceausescu megbuktatásakor, 1989 decemberében elégettek. A hírre fellélegzett az ortodox hívők többsége is, akik tudják, hogy a román ortodox egyház vezetői, szerzetesei és papjai együttműködtek a kommunista rendszerrel, de ezt talán nem kívánják firtatni, mert az egyház maradt az utolsó intézmény, amelyben a románság többsége a legmagasabb (még ma is 70-80 százalékos) arányban megbízik.

A CNSAS által hírbe hozott többi püspök és érsek azonban joggal izgulhat, a testülettől ugyanis minden kiszivárog. Legutóbb Andrei érsekről is kitudódott: a titkosszolgálattól azt a megbízást kapta, hogy - mivel maga is görög katolikus családból származott - a felszámolt görög katolikus egyház volt hívei között szimatoljon. Teodosie dobrudzsai érsek sem érzte, hogy rosszat tett volna, aki kifejtette: a Securitatéval aláírt együttműködési nyilatkozatát az ország és nemzet iránti hűségesküjének tekinti, olyan hazafias gesztusnak, amelyet ma is büszkén vállal. Calinic argesi püspök is elismerte, hogy a szekunak írt nyilatkozatokat, főképp olyankor, amikor külföldi nagykövetek látogattak egykori kolostorába, de tagadta, hogy a titkosszolgálat informátora lett volna. Kijelentette: véget kell vetni mielőbb a román nemzet borzasztó rákfenéjével felérő dossziéjátéknak.

A dolognak jókora politikai súlya is van, ugyanis csaknem mindegyik romániai párt számít az ortodox egyház választási segítségére. Ezért már az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana is azt állítja: az ortodox klérus átvilágítását ki kell vonni a CNSAS hatásköréből, és át kell adni az egyháznak. Hasonló megoldást támogat Traian Basescu államfő is, aki beiktatásakor kézcsókkal hódolt Teoctist pátriárkának. Egy ilyen megoldást valószínűleg valamennyi romániai egyház támogatna, a magyar történelmi egyházakat is beleértve. A CNSAS egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa kérdésünkre elmondta: a magyar egyházakra a Securitate a román ortodox egyháznál sokkal nagyobb nyomást helyezett, ezért a magyar egyházakban a beszervezett informátorok aránya jóval magasabb volt. Az ortodox szinódus már ki is nevezte saját átvilágítóbizottságát, amely várhatóan néhány hónapon belül jelentést ad majd ki a belső vizsgálat eredményéről. A szinódusi közlemény homályban hagyta azt a kérdést, hogy az átvilágítást az egyház milyen akták alapján kívánja majd elvégezni.