A kemény katonai fellépés, gumibotozással és könnygázzal nyomatékosított oszlatás ellenére Rangunban estig folytatódott a tüntetés tegnap. A hírügynökségi értesülések eltérőek a halottak számáról: a kórházak két szerzetes és egy civil halálát erősítették meg, ellenzéki források viszont nyolc személy, köztük öt buddhista szerzetes elhunytáról szóltak. Szemtanúk szerint Rangunban immár a harmadik nap is majd százezren vonultak fel demokratikus átalakulást sürgetve. Mintegy tízezren vettek részt hasonló megmozduláson Burma második legnagyobb városában, Mandalayban, ott azonban nem lépett fel erőszakosan a katonaság.

A katonai junta még kedden telepített rendőri és katonai erőket Rangun központjába, és egy hónapra gyülekezési és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Az éjszaka folyamán őrizetbe vettek néhány ismert színészt, akik az elmúlt napokban nyíltan támogatták a szerzetesek megmozdulását. Tegnap reggel a biztonsági erők megpróbálták még csírájában elfojtani a felvonulásokat: így elzárták a belvárosban álló Svedagon-pagodához vezető utat, és szögesdrótból barikádot építettek a pagoda körül. Miután a szerzetesek a kétoldalt civilek alkotta védősor támogatásával mégis nekiindultak, a katonák gumibotokkal támadtak, könnygázt vetettek be, sőt a levegőbe leadott figyelmeztető lövések után - a szemtanúk szerint - gumilövedékkel belelőttek a felvonulókba is. Állítólag mintegy kétszáz szerzetest és civilt katonai teherautókkal hurcoltak el, két tucat ember pedig megsebesült. A tömeg ennek ellenére több tízezresre duzzadt, és Rangun központja csak estére ürült ki.

Az egykori brit gyarmat Burmában (a katonák által Mianmarra átkeresztelt, napjainkban 53 millió lakosú ázsiai országban) gyakorlatilag 1962 (Ne Win tábornok puccsa) óta katonák vannak hatalmon. A mostani, immár nyolcadik napja tartó tüntetések húsz év óta a legnagyobb méretűek. Ugyanis 1988-ban Rangunban diákmegmozdulás tört ki, akkor a katonai fellépés majd 3000 halottat követelt. Annak idején az egyenruhások egyezkedni kezdtek Aung San Suu Kyi ellenzéki demokratikus mozgalmával, amely elsöprő győzelmet aratott az engedélyezett választásokon. Ám a katonák nem járultak hozzá a demokrácia helyreállításához, Suu Kyi azóta 18 évet börtönben, illetve házi őrizetben töltött, jelenleg is letartóztatásban van.

A tegnapi katonai fellépés hírére - brit kezdeményezésre - összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését magyar idő szerint estére. Előzőleg az Egyesült Államok és az EU 27 tagállama külügyminiszteri ülést tartott New Yorkban, és közös nyilatkozatban szólították fel a Biztonsági Tanácsot, hogy vegye fontolóra szankciók elfogadását a mianmari juntával szemben, mert az erőszakot alkalmazott a tüntetők ellen. Egyben felszólították a katonai vezetést, hogy kezdjen párbeszédet a demokratikus ellenzék és az etnikai kisebbségek képviselőivel. Egyébként a Transparency International (TI) tegnap Berlinben közzétett éves listája szerint Burma és Szomália a legkorruptabb ország.

Szerzetesek állják útját a Svedagon-pagodát körbezáró kormánykatonáknak