Horgászbojkott a Balatonon?
- Na, fogtál valamit? - kérdezik társai a Bauxit Horgászegyesület szigligeti tanyájának ajtaján belépő Fördős Ferencet, aki a szokásos balatoni horgászhetének utolsó napját tölti a tónál.
- Kapásom se volt - közli a férfi. - Ennek így semmi értelme. Hosszú évek óta járok ide, mindig szépen fogtam, de az idén halat se láttam.
- A helyzet katasztrofális - veszi át a szót Pál József, a horgászegyesület gondnoka. - Én naponta járok ki a vízre, tavaly ilyenkor hatvan pontynál tartottam, ebben az évben összesen kettőt fogtam. Harminc éve horgászom, nem hiszem, hogy bennem lenne a hiba.
Puskás István, a Szigligeti-öbölben tanyázó Lesence Horgászegyesület elnöke előveszi a horgásznaplókat.
- Tavaly az év első hét hónapjában átlagosan 42,7 kiló halat fogtak egyesületünk tagjai, az idén július végéig viszont csak 4,5 kilót - mondja Puskás István. - Nem kezdőkről van szó, hanem a balatoni vizeket jól ismerő rutinos horgászokról. Tragikus a helyzet.
Körbekérdeztük a Balatont, de mindenhol azt a választ kaptuk a horgászegyesületektől, hogy óriási a felháborodás a tagok körében, mivel a korábbi évek átlagos mennyiségének csak a töredékét tudták kifogni az idén.
- Nem túlzás: eltűnt a hal a Balatonból - állítja Szöllősi József, a több mint négyszáz tagot számláló Fonyódi Sporthorgász Egyesület elnöke. - A fonyódi Szúnyogszigetről korábban vitorlásokkal, csónakokkal kihajózó horgászok már ki sem mennek, mert tavasz óta nincs zsákmány. A stégről horgászók 11 helyszínen eddig - szeptember végéig - összesen hat pontyot fogtak. Akkora a felháborodás, hogy sokan közölték, jövőre nem váltják ki a horgászengedélyt.
- Hol vannak a halak? - kérdezzük Kiss György Károlyt, az állami tulajdonban lévő, a tavon 2015-ig a halászati jogot gyakorló Balatoni Halászati Zrt. igazgatósági elnökének.
- Nem tűntek el - szögezi le a cégvezető. - Semmiképpen nem történt drasztikus változás az elmúlt évben a halállomány mértékében és összetételében. Az tény, hogy a korábbi években dinamikusan emelkedő halfogások ebben az évben megtorpantak, és várhatóan némileg vissza is esnek. Havaria-helyzetről azonban nincs szó.
Tudnivaló, hogy a BH Zrt. kötelező feladatai közé tartozik a halászat, a halállomány őrzése, az esetleges katasztrófahelyzetek kezelése, a haltelepítés, valamint a balatoni horgásztatás piaci alapú megszervezése.
- A BH Zrt. nem profitorientált, hanem úgynevezett állományszabályzó halászatot folytat a tavon - mondja Kiss György Károly. - Túlnyomórészt a horgászok számára értéktelen, nem őshonos vagy túlszaporodott halfajokat - busát, angolnát és keszeget - halászunk, hogy javítsuk a Balaton ökológiai egyensúlyát.
A hivatalos adatok szerint tavaly a BH Zrt. 580 tonna halat fogott ki a tóból, ebből 345 tonna volt a busa, 144 tonna a keszeg, és 80 tonna az angolna, miközben pontyból alig két tonna, süllőből pedig négy tonna került a halászhálókba. A tó menti horgászegyesületek horgásznaplóinak összesített adatai szerint a horgászok 2006-ban 60 tonna pontyot, 31 tonna süllőt és 110 tonna keszeget fogtak ki a Balatonból.
A baj csak az, hogy senki nem hisz ezeknek a statisztikáknak. A kétkedők azt mondják: vessük össze a halfogás és a telepítés adatait. Pontyból például a BH Zrt. 2004-2005-ben 300-300 tonnát, tavaly pedig 350 tonnát telepített a tóba.
- Ha minden adat stimmelne, akkor valósággal forrnia kellene a Balatonnak a sok haltól - mondja Puskás István. - Még ha a halak természetes fogyását, a különböző ragadozók pusztítását is beszámítom, sőt elismerem, hogy a papíron dokumentált hatvan tonna pontynál valószínűleg jóval többet fogtak ki a horgászok, akkor is hiányzik több száz tonna hal a tóból.
Abban a halászok és a horgászok is egyetértenek, hogy a halak eltűnése jórészt a rapsicok számlájára írható. Tavaly a halőrök csaknem 11 kilométernyi illegálisan lerakott hálót szedtek fel a tóból, 19 személyt értek tetten orvhalászaton, és különböző horgászati jogsértések miatt 610 szabálysértési eljárást indítottak. Ezek az adatok azonban semmit nem árulnak el a balatoni orvhalászat tényleges méreteiről, amiről Kiss György Károly is csak annyit mondott: óriási a látencia.
- A 14 halőr egy ekkora tóra nagyon kevés, de egyelőre nincs pénzünk többre - mondja az igazgatósági elnök. - Ráadásul a rapsicok technikai felszereltsége az elmúlt években rengeteget fejlődött. Általában halradarral keresik meg a nagy halrajokat, aztán bóják helyett ma már GPS-szel jelölik meg a kirakott hálók helyét, amelyeket így a halőreink szabad szemmel nem is láthatnak. Komoly gondot jelentenek az engedély nélkül pecázók is. Közülük is azokkal van a legtöbb gondunk, akik a saját vízparti telkükön vagy a vitorlásukról horgásznak, mivel a halőrök nem léphetnek sem a magántulajdonban lévő ingatlanokra, sem a hajók fedélzetére.
A horgászok között általános vélemény, hogy a rapsickodásból a BH Zrt. halászai is kiveszik a részüket. A horgászok szerint - mivel az elmúlt télen nem fagyott be a Balaton, és a cég hajói szinte folyamatosan kint voltak a vízen - valósággal lehalászták előlük a tavaly ősszel telepített pontyokat és süllőket. Tóth Tibor, a Bauxit Horgászegyesület felügyelő bizottságának elnöke pedig azt állítja: a hajókkal saját szakállukra is kijárnak a társaság emberei, és a zsákmányt illegális csatornákon értékesítik. Pál József elmesélte: a közelmúltban betelefonált a halászati cég siófoki központjába, hogy megkérdezze, melyik hajó engedte le épp akkor a hálóját a Szigligeti-öbölben, mire közölték vele, hogy azon a környéken nem is mozog halászhajó.
- Teljes képtelenség, hogy a cég hajói úgy fussanak ki a vízre, hogy arról a cégvezetésnek ne legyen tudomása - cáfolja a horgászok vádjait Kiss György Károly. - A flottánk minden egységét felszereltük GPS-szel, ráadásul szigorúan ellenőrizzük a hajózáshoz kapcsolódó dokumentumokat is.
A BH Zrt. vezetője inkább abban látja a horgászfogások idei visszaesésének az okát, hogy az enyhe tél miatt maguk a pecások sem tartottak szünetet, így jóval a nyári szezon kezdete előtt kifogták a tavaly ősszel telepített halak nagy részét. Kiss György Károly szerint a halfogás csökkenéséhez hozzájárulhatott az idei nyári kánikula is: a halak a partmenti részekről a hidegebb, mélyebb vizek felé vándoroltak.
- Új jelenségnek számít, hogy Fonyódnál és a Kis-Balaton térségében ezres létszámú kormoráncsapatok tűntek fel, amelyek alaposan megtizedelhették a fiatal süllőállományt - teszi hozzá a cégvezető.
A horgászok nem fogadják el Kiss György Károly magyarázatát.
- Mi évente megvásárolunk egy szolgáltatást a BH Zrt.-től, ám az idén a pénzünkért nem kaptunk szinte semmit - mondja Puskás István. - Az idei tragikus szezonnak jövőre lesz meg a böjtje, amikor a pecások jelentős része nem fogja megvásárolni a horgászjegyeket.
A BH ZRt. adatai szerint az idén mintegy 80 ezren váltottak különböző engedélyeket a Balatonra. Amennyiben a horgászok beváltják a fenyegetésüket, és jövőre bojkottálni fogják a Balatont, a társaság legnagyobb bevételi forrását érné súlyos csapás: az idén például várhatóan 350 millió forint folyik majd be a horgászturizmusból a cég kasszájába.
Az biztos, hogy másfél hónapon belül több száz tonna friss telepítésű hal - közte 350 tonna ponty - kerül majd a tóba. Mindez azonban nem garancia arra, hogy a horgászok jövőre jobb idényre számíthatnának.
- Tudomásul kell venni, hogy akármennyire is ismerjük a Balatont, a tó valójában úgy működik, mint egy fekete doboz - mondja Kiss György Károly.
Halászna a nemzeti park
Egy tavaszi kormánydöntés alapján a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) hamarosan 32 százalékos vagyonkezelői szerephez jut a BH Zrt.-ben. Suchman Tamás, a BFT elnöke megkeresésünkre elmondta: az átadási procedúra lezárultával napokon belül élni tudnak majd a részvények feletti rendelkezési joggal, de ő nem a BH Zrt.-n belül, hanem magasabb szinten szeretné rendezni a tó ökológiai egyensúlyával, halállományával kapcsolatos kérdéseket. Szerinte ezeket az alapvető közfeladatokat nem egy profitorientált, privatizációra váró cég, hanem a Balatoni Nemzeti Park tudná hosszú távon megnyugtatóan biztosítani. Álláspontja szerint a jövőben a halászati jogot és a kereskedelmi, ipari tevékenységet szét kellene választani. Suchmann elmondta: a BH Zrt.-t érintő, törvénymódosítást is igénylő tervekkel kapcsolatban a napokban kezdett egyeztetéseket az agrártárca, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség illetékeseivel.