Egy magas rangú mianmari illetékes neve elhallgatása mellett azt mondta, egy szerzetes halálát lövések okozták, másik kettőt pedig halálra ütlegeltek a biztonsági erők. Burmai emigránsok Norvégiából működtetett rádióadója, a Burma Demokratikus Hangja úgy tudja, nyolc halálos áldozata és közel 150 sebesültje van a fegyveres erők beavatkozásának.

Egy Rangunban akkreditált francia diplomata is azt mondta rádiónyilatkozatában, hogy a biztonsági erők a tüntetőkre is lőttek, nemcsak a levegőbe, mint hivatalosan közölték. Mint Emmanuel Mouriez, a francia nagykövetség első tanácsosa beszámolt az RTL rádiónak, előbb valóban csak a levegőbe lőttek a karhatalmi erők, később azonban a tüntető tömegre is.

Tüntetők felvonulása

Legelőbb gumibotokkal támadtak a katonák a ranguni tüntetőkre, köztük a soraikban megjelenő szerzetesekre, később könnygázt is bevetettek, majd lövéseket is leadtak. Az oszlatás közben több szerzetest bántalmaztak. Szemtanúk és egy diplomáciai forrás szerint őrizetbe vettek kétszáz résztvevőt, többségükben szerzeteseket.

Kijárási és gyülekezési tilalom

A nyolcadik napja tartó kormányellenes tiltakozások miatt kedd éjjel hatvan napra szóló kijárási és gyülekezési tilalmat vezetett be a mianmari katonai rezsim Rangunban és a második legnagyobb városban, Mandalajban. A reggeli órákban lezárták az előző tüntetések kiindulási pontjához, a Rangun belvárosában álló Svedagon-pagodához vezető utat, és szögesdrótból barikádot építettek a szentély köré. Több száz katonát helyeztek készenlétbe a Szule pagodánál is, ahol a korábbi tüntető menetek véget értek, s ahol a katonai rezsim elleni 1988-as felkelés idején háromezer tüntetőt lőttek le.

A szerzetesek figyelmen kívül hagyták a tilalmat, és szerdán is gyülekeztek a Svedagon-pagodánál. A hatóságok ekkor döntöttek az erő alkalmazása mellett. A biztonsági erők tömegoszlató kísérlete azonban céljával ellentétes következményre vezetett: a délelőtt csak néhány száz fős tömeg a nap közepén több tízezresre dagadt - közölték szemtanúk. Aung Szan Szú Csi (Aung San Suu Kyi) ellenzéki vezető pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (LND) nyilatkozatot tett közzé, megállapítva benne: "A katonai rezsim jóvátehetetlen hibát követett el azzal, hogy rátámadt a békés tüntetőkre Rangun utcáin."

Szitve városában 15 ezer ember tüntetett

A ranguni tüntetéssel párhuzamosan mintegy tizenötezer ember vonult utcára a Mianmar nyugati részén fekvő Szitve városában. Ott nem avatkoztak közbe a biztonsági erők, a tüntető tömeg szabadon vonulhatott végig a városközponton.

A Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta szerdán a mianmari válsággal kapcsolatban Gordon Brown brit kormányfő. "A burmai (mianmari) vezetők nem számíthatnak arra, hogy továbbra is büntetlenül eltiporhatják a burmai nép emberi jogait" - jelentette ki a kormányzó brit Munkáspárt értekezletén. David Miliband külügyminiszter önmérsékletre szólította fel a mianmari katonai juntát, hangsúlyozva, hogy a vezetőknek "felelniük kell", ha erőszakkal elfojtják a tiltakozó akciókat.

Előzőleg az Egyesült Államok, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és az Európai Unió is az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra intette a mianmari juntát. Az ellenkező esetre az Egyesült Államok és az EU is szankcióinak szigorítását helyezte kilátásba.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ BT

Rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) szerda estére a mianmari helyzet miatt - jelentette be Bernard Kouchner, a BT soros elnökségét ellátó Franciaország külügyminisztere New Yorkban. "Úgy döntöttünk, hogy összehívjuk a Biztonsági Tanácsot" - jelentette be a diplomata a sajtó képviselői előtt. Hangsúlyozta, hogy a döntés a BT európai tagjainak kérésére született.

Kouchner felszólította Burma szomszédait, köztük Kínát és Indiát, hogy ne tűrjék el tovább a juntát, és gyakoroljanak nyomást rá az erőszak megfékezése érdekében, még akkor is, ha "a burmai tábornokok kevéssé érzékenyek a világ figyelmére".

Előzőleg  Gordon Brown brit kormányfő szorgalmazta a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását a mianmari válsággal kapcsolatban "A burmai vezetők nem számíthatnak arra, hogy továbbra is büntetlenül eltiporhatják a burmai nép emberi jogait" - jelentette ki a kormányzó brit Munkáspárt értekezletén.

Washington szerint megdöbbentőek a Mianmarból érkező hírek, s a Fehér Ház felszólította a katonai juntát, hogy tartózkodjék az erőszaktól.  Az Egyesült Államok sürgeti a juntát, hogy tartsa tiszteletben a burmaiak jogait, és fogadja el a békés átmenetet a demokráciába - mondta Gordon Johndroe elnöki szóvivő szerdán.

A német kormány hasonlóan vélekedik, megfogalmazása szerint "ijesztő" a helyzet, és üdvözölte, hogy az ENSZ BT sürgős ülést tart az ügyben. A kormány szóvivője útján együttérzéséről biztosította a békés tüntetőket, és felszólította a ranguni vezetőket, hogy ne alkalmazzanak erőszakot.

Az olasz kormány az Európai Unió sürgős tanácskozását kéri a mianmari helyzet miatt. Romano Prodi miniszterelnök bejelentette, hogy rövidesen felhívja az unió soros elnökségét adó Portugália kormányfőjét ez ügyben.

India szerdán először nyilvánította ki nyugtalanságát a fejlemények miatt. "Reméljük, hogy a felek békés módon, párbeszéd útján oldják meg a gondokat" - hangoztatta a külügyminisztérium szóvivője.

A délkelet-ázsiai ország egyik fő segélyezője, Japán bejelentette, hogy a katonai elnyomás miatt nem indít el nagyobb új együttműködési projektet.

Oroszország Mianmar belügyének tekinti a történteket, és helytelennek tartja a külső beavatkozást. "A céllal ellentétes hatást kelt, ha a helyzetet arra használják ki, hogy nyomást gyakoroljanak a rendszerre, vagy beavatkozzanak egy szuverén ország belügyeibe" - hangoztatta a moszkvai külügyminisztérium. Az orosz véleményt azzal az indokkal támasztják alá, hogy "a történtek nem jelentenek veszélyt a regionális békére vagy a világ békéjére", s "a helyzet remélhetőleg hamar megoldódik".

(forrás: MTI, NOL)

Ranguni utcakép szept. 26-án nappal