George Bush a Közgyűlés 62. ülésszakának nyitónapján, kedden szólalt fel, közvetlenül Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő után. Az október 3-ig tartó ülésszakon, amelynek hivatalosan a Föld felmelegedése ellen vívott küzdelem a központi témája, 193 felszólaló, köztük 99 államfő tart beszédet.

A Magyarországot képviselő Göncz Kinga külügyminiszter a jövő héten hétfőn szólal fel a Közgyűlésben. Göncz Kinga bő egy hetet tölt az ENSZ székhelyén, tizenhat kétoldalú találkozó szerepel a programjában, egyebek közt lobbizni kíván a magyar nem állandó tagságért az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
   
Bush a Közgyűlésben arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek kötelessége támogatni a demokrácia útján elinduló államokat, a diktatúrák ellen pedig együtt kell felemelnie szavát. Iránt csak érintőlegesen említette meg, röviden utalt arra, hogy a perzsa állam azok közé az országok közé tartozik, ahol az emberek félelemben, szabadságjogaiktól megfosztva élnek - jelentette Hofer László, az MTI washingtoni tudósítója.
   
Dana Perino fehér házi szóvivő előzőleg hangsúlyozta: jóllehet Washington egyik legfőbb aggodalmát az atomfegyver előállítására törekvő Irán jelenti, Bush nem kívánja ismét Mahmúd Ahmadinezsádra irányítani a figyelmet, mivel az előző napokban az iráni elnök nyilatkozataitól és interjúitól volt hangos a sajtó.
   
Az iráni elnök felszólalásában kikelt a világot hozzáértés nélkül irányító "öntelt nagyhatalmak" ellen. Bírálta a világszervezet elavult rendszerét, miközben Iránt békeszerető, igazságot tisztelő országnak nevezte.

Ahmadinezsád egyszer sem ejtette ki az Egyesült Államok nevét, de nyilvánvalóan többször támadta, amikor az emberi jogok védelmezőjének szerepében fellépő, de azokat valójában megsértő, titkos börtönöket működtető, világszerte embereket elrabló, állampolgárainak telefonjait lehallgató, levelezését felbontó és szuverén államokat mindenféle ürüggyel megszálló "bizonyos hatalmakról" beszélt. Megismételte, hogy Irán békés céllal fejleszti nukleáris programját, és az iráni atomkérdés lezárult, már csak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrző tevékenységének megszervezése a feladat.
   
Nicolas Sarkozy francia elnök az ENSZ Közgyűlésében tartott bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott, hogy háborúhoz vezethet, ha hagyják, hogy Irán atomfegyverhez jusson. "Ha hagyjuk, hogy Irán megszerezze az atomfegyvert, akkor elfogadhatatlan stabilitási kockázatnak tesszük ki a térséget és a világot" - mondta Sarkozy, aki a békéltető politikát illetően arra figyelmeztetett, hogy "a gyengeség és a lemondás nem békéhez vezet, hanem háborúhoz".
   
Az iráni kérdést némileg háttérbe szorították a Mianmarban (volt Burmában) folyó tömegtüntetések. Bush elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szigorítani készül a mianmari katonai junta elleni pénzügyi szankciókat, és más országokat is arra ösztönöz, hogy fokozzák az ázsiai ország katonai kormányzatára gyakorolt nyomást.

Az uniós külügyminiszterek nyilatkozatával összhangban Jose Socrates portugál miniszterelnök, soros EU-elnök az Európai Unió nevében elmondott beszédében óva intette a juntát a tüntetők elleni erőszak alkalmazásától, és tárgyalásos megoldást szorgalmazott.
   
Az ENSZ-főtitkár is nyomatékosan felszólította a mianmari katonai juntát, hogy ne alkalmazzon erőszakot az országban zajló tiltakozó akciók részvevői ellen. Hangsúlyozta, hogy a mianmari illetékeseknek a lehető legnagyobb visszafogottságot kell tanúsítaniuk, és haladéktalanul meg kell kezdeniük a tárgyalásokat a rendszer ellenzékével a nemzeti megbékélésről.
   
George Bush felszólalása idején háborúellenes tüntetők százai gyűltek össze az ENSZ New York-i székháza előtt. A tiltakozók nemcsak az iraki háború ellen tiltakoztak, hanem az ellen is felemelték szavukat, hogy Amerika mintegy 300 terroristagyanús személyt törvényellenesen tart fogva Guantánamón. A rendőrség őrizetbe vett tucatnyi tiltakozót, aki polgári engedetlenségi akció jegyében letérdelt a járdán, és a hatóságok felszólítására sem tágított.