A Kelet-Európát és a volt szovjet térséget felölelő régió vezető reformországai közé sorolja a Világbank Magyarországot, Horvátországot, Macedóniát, Grúziát és Bulgáriát. Az üzleti környezet változását a világ 178 országában, tíz fő kategória alapján vizsgáló Doing Business kiadványát ma teszi közzé a nemzetközi pénzügyi intézmény. A tanulmány szerint Magyarország látványosan javított helyezésén, ám így is a vizsgált uniós országok középmezőnyében maradt, bár megelőzte Csehországot, Bulgáriát, Romániát és Szlovéniát is. Magyarország egy év alatt 21 helyet lépett előre, a 66.-ról a 45.-re jött fel 2007-ben. Igaz, egy évvel korábban a hatvanadikról esett a hatvanhatodik helyre.

A Világbank elemzése jól tükrözi azokat a reformokat, amelyeket a világgazdaságban egymással versengő országok valósítanak meg. A visszaesés egyértelműen a reformok elmaradására utal, s persze arra, hogy a befektetők által is figyelt listán az ügyesebb országok megelőzik vetélytársaikat. A javítás pedig a reformok újabb hullámát sejteti.

A tíz kategória az üzleti környezet minőségét írja le: a vállalkozásindítás, az engedélyezés, a munkaerő-felvétel, a tulajdonjog-bejegyzés, a hitelhez jutás, a befektetők védelme, az adófizetés, a külkereskedelem, a szerződésben foglaltak érvényesítése és a vállalkozásmegszüntetés feltételeit járja körbe. Az egyes kategóriákon belül pedig külön osztályozza az eljárások időigényességét, adminisztrációs terheit, költségeit.

Magyarországgal kapcsolatban a tíz kategóriából háromban - vállalkozásindítás; tulajdonjog-nyilvántartás, vállalkozásmegszüntetés - pozitív hatású, míg egy esetben - adófizetés - negatív reformlépéseket emel ki a kiadvány. Az előrelépés az engedélyezési eljárások kategóriában a legnagyobb - a 143.-ról a 87. helyre -, valamint a külkereskedelemben a 76.-ról a 45.-re. A magyar helyezés ilyen mértékű javulásához többek közt az engedélyezési eljárások száma, a vállalkozásalapítás időigényessége, a munkaerő-felvétel nehézségét jelző index értéke, s adminisztratív és pénzügyi költségeinek csökkenése járult hozzá. Visszaesés tapasztalható a szerződésben foglaltak érvényesítésében - az ügyvédi és bírósági költségek, valamint az eljárások számának emelkedése miatt -, és az adóbevallások időigényében.

A lista arra is rávilágít, hogy Kelet-Európa és a volt szovjet térség a legaktívabb reformer, míg Latin-Amerika változtatott a legkevesebbet. Észtország, Lettország és Grúzia bekerült a legjobb huszonötbe. A táblázat élén Szingapúr áll, a második Új-Zéland, a harmadik az Egyesült Államok, majd Hongkong, Dánia, Nagy-Britannia, Kanada, Írország, Ausztrália és Izland következik. Magyarország előtt végzett Szlovákia, Ausztria és Örményország is, ám mögénk szorult az említett térségbeli országok mellett például Olaszország és Törökország.

A tanulmányt a kormányzat a reformok működésének, az elmúlt év "közös erőfeszítéseinek" bizonyítékaként, az Üzletre hangolva üzleti környezetjavító program sikereként értékelheti majd. Erre utal, hogy Kóka János gazdasági miniszter lapunknak adott minapi interjúban azt mondta: ha nem javul látványosan a világbanki listán elért magyar helyezés, nem lesz mire büszkének lennie miniszteri időszakának értékelésekor.

Uniós országok helyezései