Zsugorodik a megyei közművelődés
A 2006-os önkormányzati választások után nagyon határozottan megkezdődött a megyei intézményrendszer átalakítása - magyarázza Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója. - Nógrádban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békésben, Zalában, Csongrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban szűnt meg a megyei művelődési központ, Hevesben pedig folyamatban van az átszervezés. A megmaradó néhány munkatárs a megyei múzeum, a pedagógiai intézet vagy a könyvtár szervezetében próbálja továbbra is ellátni a feladatokat.
Mi az oka a földcsuszamlásszerű erodálódásnak? Netán kultúrpolitikai direktíva? - vetjük fel. De az igazgatónő cáfolja, hogy a kultúrpolitika kényszerítené erre a lépésre a megyéket. A bezárások oka egyszerűen gazdasági. Az, hogy az idén átlagosan 5-600 millióval csökkent a megyéknek juttatott állami támogatás, s ezért úgymond a gazdálkodásuk ésszerűsítésére kényszerültek. És nem a kórházat vagy az iskolát építették le először, hanem a művelődési központot, amelynek intézményszerű fenntartása az 1997/140-es törvény érvénybe lépése óta nem kötelező feladat, elláthatja azt egy iroda is. A megyei művelődési központok normatívája egyébként idén alig csökkent, tehát a közművelődésre továbbra is odaadja az állam a pénzt, ezt a megye azonban már nem tudja annyival kiegészíteni, mint korábban.
A közművelődési hálózat kényszerű megyei lefaragása Borbáth Erika szerint visz-szafordíthatatlan hatású, mert ezek az intézmények voltak azok, amelyek összefogták a kistelepülések művelődésében dolgozókat, továbbképzéseket, információszolgáltatást biztosítottak, megszervezték az amatőr művészeti csoportok felmenő rendszerű bemutatóit. De két-három fővel egy múzeumi intézménybe vagy egy könyvtárba integrálódva ezt a feladathalmazt nem lehet ellátni.
Az átszervezés egyik érintettje a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, amelynek kilencfős gárdája a pedagógiai intézettel közös intézménybe kerül. Senkit nem bocsátottak el, mondja érdeklődésünkre Pintér László, a megyei közgyűlés alelnöke. Az épület egyelőre még nem zárt be, decemberig, vagy talán májusig is benne maradhatnak a közművelődési dolgozók, de végül szeretnék eladni, hogy a 650 milliós állami elvonás miatt keletkező költségvetési lyukat valamivel betömjék. Az ott folyó tevékenységeket (például a szakképzést) sikerül máshová telepíteniük. A megye eddig 202 milliót kapott a közművelődésre (egyebek mellett levéltárra, könyvtárra, múzeumra is), amihez 320 milliót tett hozzá, de ezt idén már nem tudják megtenni, bevételeik oly drasztikusan csökkentek. Például kikerült a kezükből az illetékek beszedése, és nem jogosultak már az önhiki-re (az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatására) sem. Kaposváron az év elején megszűnt Somogy Megyei Művelődési Központ tizenegy dolgozójának munkáját hárman látják el, immár a megyei múzeumban. Kálmán Katalin jegyző asz-szony szerint nemcsak a létszám, a feladatkör is szűkült. A művelődési központot árulják, de addig is a Füredi Rock Színkör használja próbahelynek.
E néhány példa csak a megyei művelődési központok elhalását illusztrálta. A leépülés tendenciája azonban a kulturális intézményhálózat egészét fenyegeti, több helyen hasonló sors vár a megyei múzeumokra és a könyvtárakra is.
Decemberben megszűnik az Almássy Téri Szabadidőközpont - erősítette meg a házat bérlő Nyitott Tér Kht. igazgatója, Fabinyi András. A házra, amely jövőre lenne 25 éves, 2005-ben kötött tíz évre szóló bérleti szerződést a kht., vállalva a kulturális célú hasznosítást. Fabinyi szerint az elmúlt két évben állami, önkormányzati támogatás nélkül is önfenntartók voltak. Az épület elavult, felújításra lenne szükség. Találtak befektetőt, de bérleményre nem akarnak ennyit költeni. Ezért vételi ajánlatot tettek az önkormányzatnak, az értékesítési pályázaton viszont egy másik cég sokkal többet ígért. Gergely József alpolgármester is megerősítette mindezt, hozzátéve: a kerület két éve máshová szervezte át kulturális feladatait, így a lakókat nem éri hátrány. A nyílt értékesítési pályázatot pedig kötelező volt kiírni. Az új tulajdonos egy építészeti cég, mely feltehetőleg nem kulturális központként szeretné üzemeltetni. (S. M.)
