A páciensek később érzik a biztosítók privatizációját
A hétfői koalíciós megállapodás az egészségbiztosítás reformjáról alapvetően megváltoztathatja az ágazat, illetve a betegek hétköznapjait - de nem holnaptól. Egyelőre annyi történik - ha a parlament elfogadja a törvényt -, hogy februártól licitálnak a befektetők a megyékben, illetve a főváros és vonzáskörzetében megalakuló egészségpénztárak kisebbségi tulajdonrészére. Aki a legtöbbet fizeti, az szerez 49 százalékos tulajdonjogot az adott területen az egészségügyi ellátások szervezésére. A jogszabályi keretek között megmondhatja, kitől és mit vásárol a betegeinek, s azt is, hogy őket milyen feltételekkel látja el. Cserébe megkapja a továbbra is kötelező biztosítást, amiért kötelezően el kell látnia a biztosítottakat. Egy befektető több megyében is megszerezheti ezt a jogot és kötelességet, de a hozzá tartozók száma nem lehet több másfél milliónál. És kevesebb sem ötszázezernél.
A miniszterelnök elégedett
A koalíciós megállapodás lapunk birtokába került változata sok kérdést felvet: a részletszabályok nélkül aligha értelmezhető a szöveg. A jogszabálytervezet legkorábban október végén kerül a parlament elé. Ha rábólintanak még ebben az évben, ami igencsak valószínű, akkor január elsején minden megyében egy-egy, illetve a közép-magyarországi régióban négy egészségbiztosítási pénztárat hoz létre az állam, egyenként húszmilliós alaptőkével. A megye területén élők automatikusan az adott helyen működő pénztárak tagjai lesznek, de ez nem jelenti azt, hogy a tagtoborzás ideje alatt - május elsejétől július végéig - ne választhatnának másik pénztárat.
A közép-magyarországi régióban mindez éppen fordítva történik. Ott az állam négy pénztárat alapít. Ezekhez első körben senkit nem sorolnak be, az itt élőknek kell választaniuk, s akik ezt nem tették, azokat sorolják be valamelyikhez. Ha így, ha úgy, 2008. augusztus elsején mindenki tartozik majd egy egészségpénztárhoz. E dátumot követően, legközelebb az évi szokásos átlépési időszakban, ősszel választhat az elégedetlen ügyfél másik szolgáltatásszervezőt magának.
És hogy mikor érnek a változások a betegekhez?
- Az egyes ember számára a lényeges dolgokban - járulékfizetés, szolgáltatási csomag - nem változik semmi - mondta lapunknak Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet főigazgatója (valószínűleg leendő államtitkár). A járulékfizetés ellenében ugyanazt az orvosi ellátást kapja mindenki. Az első érezhető jele annak, hogy valami történt, májusban lehet, amikor a piacra lépő biztosítók reklámlevelei, ügynökei jelentkezhetnek, hogy meggyőzzék az embereket, válasszák őket. Ha pedig tagja lesz valamelyik szervezetnek, rendszeresen beszélgetnek vele arról, hogy mennyire elégedett az ellátással, hol intézheti panaszügyeit, milyen jogosítványai vannak.
Később, ha a biztosító képes mérni az egyes szakorvosok, rendelők, kórházak gyógyítási színvonalát, mondhatja majd azt a tagjainak, hogy például két foghúzás ingyen jár, ha X. vagy Y. orvost, rendelőt választod. Tehát apró kedvezményekkel ösztönözheti tagjait, hogy az általa javasolt eljárásrendet vegye igénybe. Kezdetben, pláne ott, ahol nincs sok szolgáltató, valamennyi ellátóval szerződnek majd az új pénztárak, hiszen biztosítaniuk kell a rendszerhez való hozzáférést. Csak néhány éven belül képzelhető el, hogy kijelölt betegutat szabnak majd az ellátottaknak, azaz meghatározzák: mely háziorvos hova irányíthatja páciensét.
Az ellenzéki pártok kétkedve fogadták a hétfői koalíciós megállapodást. Mikola István, a Fidesz politikusa szerint az emberek feje fölött döntöttek a társadalombiztosítás átalakításáról. Megerősítette ismét: pártja számára kedvező politikai fordulat esetén visszaalakítják az egészet. Az MDF a modellhez tartozó hatástanulmányokat hiányolta.