A szakmaiság és kiszámíthatóság jellemzi a határon túliak támogatására létrehozott Szülőföld Alap munkáját - állították kormánypárti képviselők a tegnapi országgyűlési vitában. Németh Zsolt (Fidesz), az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azonban “politikai bazárnak” nevezte a Szülőföld Alap tevékenységét.

Az Illyés Közalapítvány a kilencvenes években fontos szerepet játszott a határon túlra szánt támogatások elosztásában. Ugyanakkor sokan nehezményezték, hogy pártpolitikai alapon, átláthatatlanul osztotta a pénzeket.

Az Állami Számvevőszék szerint a kifizetések csaknem fele szabálytalanul történt a vizsgált időszakban, melynek jelentős része az Orbán-kormány idejére esett. Több mint kétezer korábbi támogatás elszámolása nem zárult le, melyek összege eléri az egymilliárd forintot. Eközben 420 támogatási összeg szabályos kuratóriumi döntés ellenére sem jutott el az érintettekhez.

Németh Zsolt “nyomorúságosnak” nevezte a Szülőföld Alapnál uralkodó állapotokat. Azt is kudarcnak látja, hogy a csökkent a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 százalékokból az Alaphoz befolyó összeg. A Szülőföld Alap számára ajánlották fel ugyanis a kiemelt költségvetési előirányzatok közül legkevesebben adójuk egy százalékát.

Míg parlagfű-mentesítésre több mint 130 ezren adtak közel 900 millió forintot, a határon túliak támogatását kevesebb, mint tízezren támogatták, összesen 72 millió forinttal.

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint ezek az adatok nem váratlanok. - Az emberek egy olyan világban szocializálódtak, ahol az állam feladata az efféle ügyek támogatása - mondta lapunknak. Hozzátette: nyilatkozatok szintjén mindenki szolidáris, ám ha a saját pénzéből kell adnia, már kevésbé.

Öllős László politológus, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet docense egyetért azzal, hogy a magyarok a határon túliak támogatását állami feladatnak tartják. A Népszabadságnak adott telefoninterjújában azt is említette: a kérdés a belpolitikai csatározások részévé vált, és ez sokakban ellenérzést vált ki - mondta.

Törzsök és Öllős is hangsúlozta, hogy talán nem kapott széles nyilvánosságot az, hogy a Szülőföld Alap javára is fel lehet ajánlani az egy százalékot. - Azok a pártpolitikusok, akik nemzetpolitikai kérdésekkel pozícionálják magukat, jó hordozói lehetnének ennek az információnak - emelte ki a nemzetpolitikai szakállamtitkár.

Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a reklámok jelentősége mellett kiemelte azt is: az adományozók szeretik tisztán látni, hogyan használják fel adományaikat.

- Erre az erősen központosított, átpolitizált szerkezetben működő intézmények keretében, mint amilyenné a Szülőföld Alap vált, aligha van lehetőség - nyilatkozta lapunknak. Szarka László azt is kiemeli, hogy nem az egy százalék felajánlása az egyetlen lehetőség a határon túli magyarok támogatására.