A vízközművek privatizálása a nemzetközi tapasztalatok alapján rendkívüli társadalmi problémák forrása lehet, de itthon is okozhat gondokat, ahogy ezt a részben privatizált Budapesti Vízművek körüli sorozatos botrányok is jelzik. Az átgondolatlan magánosítás környezeti problémákkal is járhat, mert a magáncégek a fogyasztás növelésében érdekeltek, az önkormányzatok pedig nehezebben tudják megvédeni vízbázisukat. A demokratikus kontroll lehetőségét ellehetetleníti, hogy homály fedi a magán-szektor bevonásának feltételeit, a szerződésekhez ugyanis nem lehet hozzáférni – állítja a Védegylet.

A civilszervezet szerint a vízközművek eladása pusztán közgazdaságtani szempontból sem feltétlenül kívánatos: a vízközmű természetes monopólium, ahol a verseny nem valósítható meg, a vízfogyasztás pedig megkerülhetetlen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt állapította meg, hogy az önkormányzatok a magánszereplőknél gyakran olcsóbban tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni.

A Védegylet úgy látja, hogy addig felelőtlenség privatizálni, amíg nem készülnek elemzések az alternatívákról, nem születik a szektorban folyó átalakítások társadalmi hatásairól érdemi felmérés, és egyáltalán nem megoldott a független és erős szabályozás.

A szervezet nyílt levelében ezért többek között arra kéri az ágazat legfőbb irányítóját, hogy a vízközművek további átgondolatlan értékesítése előtt készüljön átfogó értékelés az eddigi privatizáció hatásairól és mielőbb szülessen meg a magánszektor bevonását szabályozó, a hozzáférést, az elérhetőséget és a minőséget garantáló vízközmű törvény és vízközmű-hatóság.