Kedden is folytatódtak a százezres tüntetések Rangunban (videó)
Egy hete mindennap kormányellenes tüntetések zajlanak Mianmar korábbi fővárosában. Hétfőn becslések szerint szintén mintegy százezren vettek részt a tiltakozó menetben, amivel az elmúlt két évtized legnagyobb kormányellenes megmozdulásává nőtte ki magát a tüntetéssorozat.
Akárcsak az előző egy héten, kedden is a legfontosabb burmai buddhista szentélytől, a Svegadon pagodától indult a menet. A tömeg élén a zárt sorfalat alkotó, mezítlábas szerzetesek haladtak, zászlókkal a kezükben. Néhány zászlóra harcoló páva képét festették, ami az 1988-as, vérbe fojtott demokrácia-párti felkelés jelképe volt.
Kormányzati tisztségviselők teherautókra szerelt hangszórókból hatósági fellépéssel fenyegették meg a tüntetőket, ezzel egy időben katonai járművek álltak meg a Svedagon pagodánál is. Előzőleg a hivatalos sajtóban is figyelmeztetések jelentek meg. Azt nem részletezték a figyelmeztetések, hogy milyen hatósági akcióról lenne szó.
A buddhista szerzeteseket azzal vádolja a rezsim, hogy nyugtalanságot szítanak tiltakozó meneteikkel.
Az Új Fény nevű mianmari kormánylap kedden idézte Thura Myint Maung dandártábornokot, vallásügyi minisztert, aki elismerte, hogy a szerzetesek tiltakozásai átterjedtek számos városra, többek között Mandalajra és Hintadára. A lap azt is megírta, hogy az ország hivatalos buddhista szervezetének vezetője hétfőn utasította a szerzeteseket, tevékenységüket a tanulásra, a hit terjesztésére korlátozzák. A vallási vezető azt is állította, hogy "egy ártalmas elemekből álló csoport" a törvény megsértésére kényszerítette a szerzeteseket. Felbujtókként a Nemzeti Liga a Demokráciáért (LND) ellenzéki szervezet tagjait - köztük a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyit, valamint a volt Burmai Kommunista Párt maradékát nevezte meg -, továbbá "egyes külföldi rádióadókat".
A tüntetések sorozata több mint egy hónappal ezelőtt kezdődött, miután a kormány augusztus 19-én jelentősen megemelte az üzemanyag árát az Ázsia egyik legszegényebb országának számító Mianmarban. A megmozdulások hátterében azonban az országot 1962 óta különböző formában vezető elnyomó katonai kormánnyal szembeni elégedetlenség áll.
Habár augusztus óta a tüntetések résztvevői közül 150-et vettek őrizetbe, katonai erővel eddig nem lépett fel a katonai junta.
(MTI)
