Már Pozsonyból felügyelik Malina Hedvig ügyét
Felhívtuk Jana Tökölyovát, a pozsonyi főügyészség szóvivőjét, aki elmondta: Dobroslav Trnka néhány napja öttagú nyomozócsoportot nevezett ki, amelynek feladata az eddigi eljárás során elkövetett mulasztások pótlása, valamint a nyomozati anyagban található ellentmondások kiküszöbölése. -- Az ügyet nem vették el a nyitraiaktól, viszont az eljárást már az a pozsonyi ügyész felügyeli, akit Dobroslav Trnka nevezett ki – közölte.
Szlovákia főügyésze az elmúlt hét végén váratlanul bejelentette, hogy a Malina Hedvig ügyében eljáró nyitrai nyomozók olyan hibákat követtek el, amelyek befolyásolják a bizonyítékok értékelését. -- Bizonyos eljárások megismételhetetlenek, tehát valójában elvesztek számunkra – vélekedett.
Megbízható forrásaink szerint többek között szakszerűtlenül és felületesen végezték el a helyszínelést, nem kérték ki a tett színhelyéhez közeli bevásárló központ biztonsági kameráinak felvételeit, amelyeket azóta az üzemeletetők megsemmisítettek és több tanú kihallgatását is elmulasztották.
Megkeresésünkre Roman Kvasnica, a csallóközi származású leány védője elmondta, hogy egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott a változásokról. – Várunk a hivatalos tájékoztatásra, egyébként pedig rendkívül óvatosak vagyunk, mert nem világos, mire megy ki a játék. – közölte az ügyvéd.
Malina Hedviget tavaly, augusztus 25-én bántalmazták a dél-szlovákiai Nyitrán, mert a magyarul beszélt. A rendőrség példátlan gyorsasággal, már szeptember 10-én beszüntette a nyomozást, azt állítva, hogy a leány nem mondott igazat. Decemberben hamis tanúzás alapos gyanúja miatt indítottak eljárást ellene két feljelentés alapján. Az egyik feljelentő idén májusban öngyilkos lett, a másikról pedig kiderült, hogy korábban a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tagja volt.
Szlovák történészek a Benes-dekrétumokról
A szlovák parlamenti képviselők bedőltek Ján Slotának, aki a múlttal hozakodik elő, mert sem neki sem pedig a pártjának nincs olyan programja és témája, amely a mai gondokkal és tennivalókkal foglalkozna – nyilatkozta tegnap a pozsonyi Pravdának Katarína Zavacká neves történész.
Véleménye szerint a már elfogadott dokumentumokat nem lehet érvényteleníteni. Stefan Sutaj, a szlovák-magyar történész vegyesbizottság társelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Benes-dekrétumok többségét fokozatosan módosították vagy más jogszabállyal helyettesítették.
– Például a dokumentum a kollektív bűnösség elve alapján a magyar kisebbséget is megfosztotta a csehszlovák állampolgárságtól, ám azok, akiket nem telepítettek ki, 1948. szeptemberében visszakapták ezt a státuszukat – mutatott rá.
Lapunknak nyilatkozva Miroslav Kus– kifejtette, hogy szlovák és magyar nacionalista politikusok kihasználják azt, hogy az elmúlt öt évtizedben elhallgatták a második világháború utáni történelmi eseményeket vagy ideológiai szempontok alapján magyarázták azokat.
– Még most is hamis illúziók élnek például Jozef Tisóról, a fasiszta szlovák állam elnökéről, akit háborús bűneiért kivégeztek, s a szlovák polgárok vajmi keveset tudnak a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásairól, a magyarországiak pedig a politikai elit tizenkilencedik századbeli asszimilációs politikájáról, amelyek súlyosan érintették a szlovákságot is.
Ezért kellene mielőbb a francia-német megbékélési modellt követni, amelynek részeként már közös történelemkönyvek jelennek meg - mutatott rá a neves szlovák politológus.
Pozsonyi tudósítónktól