A kormányfő a napokban nyilvánosan szólította fel Takács Albertet: "Utasítom miniszter urat, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, milyen - korábban nem alkalmazott - alkotmányos eszközök állnak a Magyar Köztársaság rendelkezésére ahhoz, hogy megvédje önmagát és polgárait a kuruc.info gyűlöletkeltő gyakorlatával szemben".

Takács Albert nincs könnyű helyzetben. Miután a kuruc.info amerikai szerveren működik, hiába lehetne a hazai jogszabályok alapján akár be is tiltani az antiszemita, fasisztoid nézetetek terjesztő, a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat - közszereplők címének és telefonszámának rendszeres közzétételével - semmibe vevő portált, mert mindez az Egyesült Államokban nem számít bűncselekménynek. Ezért a bűnügyi jogsegély keretében történő intézkedésre kevés a remény. Eddig a német hatóságok hasonló próbálkozásai sem jártak sikerrel. Az ügyben Magyarországról is kérték az amerikai hatóságok segítségét, nem tudni, milyen sikerrel.

Az internetes kiadványt Magyarországról szerkesztő személyekkel szemben eljárhatnának a hazai hatóságok, ám ehhez bizonyítani kellene, hogy kik állnak a portálon olvasható fiktív nevek mögött. Ennek kiderítése rendőri rutinfeladatnak számít, ám egyelőre csak jogosulatlan adatkezelés miatt folyik eljárás - az ügyben régebben házkutatást is tartottak a kuruc.info főszerkesztőjénél, aki e szerint nem ismeretlen.

Szóba jöhet az úgynevezett elektronikus zár alá vétel, ami a portál elérhetőségének műszaki eszközökkel történő korlátozását jelentené. A rendészeti miniszter azonban ezzel kapcsolatban maga is aggályait fejezte ki, ráadásul a teljes elérést valószínűleg nem is lehetne megakadályozni. A liberálisok pedig végképp nem fogadnák el a megoldást.

Az igazságügyi tárca szerint előrelépést hozhatna, ha a kisebbségek körében félelmet keltő vagy súlyosan sértő gyűlöletbeszéd miatt nemcsak azok perelhetnének, akik az ilyen megnyilatkozások felismerhető címzettjei, hanem az adott közösséghez tartozó más személyek és jogvédő szervezetek is. A polgári törvénykönyv tervezett módosítása elkészült, és hamarosan a parlament asztalára kerülhet.

Nemcsak az internet világának nehezen belátható tereivel van gondjuk a hatóságoknak, hanem az utcai demonstrálókkal is. Az igazságügy-miniszter maga vállalta: a Btk. módosításával tenné egyértelműbbé a demonstrációkhoz kapcsolódó rendzavarások megítélését. Ez sem egyszerű, mert a szólásszabadság, a gyülekezési jog tiszteletben tartása mellett a véleményüket akár durva "beszólásokkal" kifejező tüntetők ellen aligha lehet fellépni.

Aki viszont ennél messzebb megy, és például képviselőket köp le, autókat dobál vagy rugdos meg, az garázdaság, rongálás, testi sértés kísérlete, esetleg magánindítványra üldözendő becsületsértés miatt ma is bíróság elé állítható.