Szabó Mátét ombudsmanná választották
Az 51 éves jogász politológust, egyetemi tanárt, az ELTE Politikatudományi Intézetének igazgatóját 290 igen szavazattal, 37 ellenében választották ombudsmanná a képviselők. Szabó Máté a szavazás eredményének kihirdetése után letette az esküt a parlament előtt.
"Az ombudsman nem egy Zorro és Batman"
Szabó Máté szerint az ombudsmannak nem a reformok ügyét kell megoldania, hanem tipikus és tömeges alkotmányos visszásságokra kell választ adnia. "Az ombudsman nem egy Zorro és Batman, aki minden problémát megold, hanem megvan a maga sajátos eszköz- és forrásrendszere. Nem a reformok ügyét kell megoldania, hanem (...) a tipikus és tömeges alkotmányos visszásságokra kell választ adnia, amelyek felmerülnek a legkülönbözőbb élethelyzetekben" - fogalmazott Szabó Máté megválasztását követően hétfőn a parlamentben.
Közölte: a korábbi országgyűlési biztosok jó hagyományait kívánja folytatni, munkájában a korábbi gyakorlatra kíván támaszkodni. Ugyanakkor - tette hozzá - változásra, változtatásra is szükség lesz. Szabó Máté elmondta: munkájában egyaránt számít a szakombudsmanokra, illetve az ezt követően megválasztandó jövő nemzedékek országgyűlési biztosának munkájára is.
Az újonnan megválasztott országgyűlési biztos úgy vélte, Magyarországon nagy szociális-gazdasági átalakulás zajlik, aminek kapcsán felvetődik a szociális-gazdasági jogok kérdése, és vannak olyan visszatérő problémák is, mint például az egyesülési, gyülekezési jog kérdése. Emellett az országgyűlési biztosnak olyan standard problémákkal is kell foglalkoznia mint például a veszélyeztetett státusú emberek jogaival való foglalkozás.
Sólyom László: Szabó nagyon jó ombudsman lesz
A köztársasági elnök a parlamenti dolgozószobája előtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nagyon örül Szabó Máté megválasztásának.
Mint kiemelte, "ez a dolgok normális menete": az elnök jelöl, a jelöltet az országgyűlési bizottságok meghallgatják, véleményt formálnak, a frakciók is döntenek, és ha nem talált senki érdemi kifogást, akkor meg is választják. Az államfő kiemelte: "biztos vagyok benne, hogy Szabó Máté nagyon jó ombudsman lesz".
Sólyom László köztársasági elnök június közepén jelentette be a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, hogy Szabó Máté jogász politológust, egyetemi tanárt, az ELTE Politológiai Intézetének igazgatóját jelöli az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Elődjét, Lenkovics Barnabást 2007. április 21-i hatállyal alkotmánybíróvá választották. A képviselők júniusban az államfő előző jelöltjét, Majtényi Lászlót nem választották meg.
Magyarországon az Országgyűlés 1993. június 1-jén - kétharmados törvényként - fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (ombudsmanról) szóló törvényt. Ennek értelmében az ombudsman feladata, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen".
Az ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.
Szabó Máté életrajza
Szabó Máté 1956. június 13-án született Budapesten. 1980-ban szerezte diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK), ezt követően négy évig a Világosság című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1984-től az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Politológia Csoportjánál, illetve Tanszékén dolgozott, tudományos munkatársként, 1987-től főmunkatársként, 1990-től egyetemi docensi beosztásban. 1995 óta egyetemi tanár.
1999. november 1. óta az ELTE-ÁJK Politológiai Tanszékének vezetője, majd annak Politikatudományi Intézetté alakulásától, 2001. november 1-jétől igazgatója. Megalakulása óta oktat az ELTE ÁJK Politológiai Doktori Iskolában és tagja a Doktori Iskola Tanácsának. 1989 után oktatott, illetve részt vett a politológia oktatás megszervezésében a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, 2002 óta részfoglalkozású egyetemi tanárként oktat a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Európa Tanulmányok Intézetében.
1992-1997 között a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára, 2000-2004 között elnökségi tagja volt. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Szakbizottságának és több nemzetközi szociológiai és politikatudományi társaságnak is. Rendszeresen részt vesz nemzetközi konferenciákon, angol és német nyelvű előadásainak többsége megjelent nemzetközi tudományos folyóiratokban és szakkönyvekben. 1980 óta folyamatosan végez politológiai és szociológiai kutatómunkát. 1991-től 2000-ig a Politikatudományi Szemle egyik alapító szerkesztője volt, 2000-től a szerkesztőbizottság tagja. 1999 óta szerkeszti a Rejtjel politológiai könyvek sorozatát.
Politikatudományi kandidátusi disszertációját 1987-ben védte meg a társadalmi mozgalmak témakörében, 1996-ban elnyerte az MTA tudományok doktora címet politológiából. 1989 óta többek között a Soros Alapítvány, a Magyar Tudományért Alapítvány, a Collegium Budapest és a Central European University, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, illetve a Harvard Egyetem Európai Kutatási Központja támogatták kutatásait, 1998-2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 1988-ban Erdei Ferenc-díjat kapott.
Nős, két gyermeke van.
(forrás: MTI)
